A Brexit utáni hétköznapok az Egyesült Királyságban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Úgy tűnik, hogy a Brexit utáni első év drámai változásokat hozott a hétköznapi életben is. Shakespear-i idők köszöntöttek be a ködös Albionba. Egyszerre van jelen a királydrámák sötét, zordon világa és a Sok hűhó semmiért bohózata.

A világsajtót bejárták azok a képek, amelyek üzemanyagra várakozó hosszú sorokat mutattak a benzinkutak előtt, beszámoltak arról, hogy hiánycikk lett a sör, a WC-papír és még a McDonald’s fagyija is. Mindezek a képek és hírek nem egy egykori szocialista hiánygazdaságról szóltak, hanem a mai, Brexit után Egyesült Királyság hétköznapjairól. Nem csoda, ha a legújabb felmérések szerint a briteknek már csak 36%-a szavazna a kilépés mellett és 47%-uk szívesen visszatérne az Európai Unióba. Úgy tűnik, hogy a Brexit utáni első év drámai változásokat hozott a hétköznapi életben is. Shakespear-i idők köszöntöttek be a ködös Albionba. Egyszerre van jelen a királydrámák sötét, zordon világa és a Sok hűhó semmiért bohózata.

Hosszú út előzte meg a brit kilépést, a Brexitet. Az Egyesült Királyság két sikertelen kísérlet után, amit De Gaulle francia köztársasági elnök mindkétszer megvétózott, végül 1973-ban lépett be az EU jogelődjébe, az Európai Közösségbe. Az Egyesült Királyságot már akkor sem az európai egységfolyamat iránti határtalan lelkesedés vezette, hanem a józan gazdasági számítás. nem akartak kimaradni a közös piacból és az európai szabadkereskedelem előnyeiből. A brit tagságot mindvégig a józan pragmatizmus és az integráció mélyítésének következetes fékezése jellemezte. Lelkileg soha nem azonosultak az európai egységfolyamattal és mindig kacérkodtak a kilépés gondolatával.

Ezt elégelte meg David Cameron miniszterelnök és ennek a „kint is vagyunk, bent is vagyunk” ambivalenciának akart véget vetni egy népszavazással 2016 júniusában. Cameron arra számított, hogy a népszavazáson a józan maradáspártiak győznek. Ezzel szemben a kilépéspártiak kerültek 52%-os többségben. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján már az új miniszterelnök, Theresa May indította meg a kilépési tárgyalásokat 2017 márciusában, amire a Szerződés kétéves határidőt szab meg. A tárgyalások elhúzódtak és nem értek véget 2019 márciusában, sőt az év végén sem. Mindez May bukásához vezetett és az új, ugyancsak konzervatív miniszterelnök, Boris Johnson vezetésével az Egyesült Királyság 2020. január 31-vel hivatalosan is kilépett az EU-ból. Egy új átmeneti időszak vette kezdetét 2021. január 1-ig azzal a szándékkal, hogy megszülessen az átfogó kilépési megállapodás. Végül az utolsó utáni pillanatban, 2020. december végén jött létre a kilépési megállapodás, az EU-UK Trade and Cooperation Agreement. Ezzel az Egyesült Királyság európai uniós saga-ja, vagy egyesek szerint csúfondárosan kilépési szappanoperának nevezett története lezárult.

BrexitAhogy azt várni lehetett, nem köszöntött be a kilépéspártiak által ígért földi paradicsom a szigetországban. A helyzetet bonyolította, hogy a tényleges kilépés nagyjából egybeesett a Covid járvány megjelenésével, amely különösen súlyosan érintette a szigetország lakóit. Bár a szabadkereskedelmi megállapodás értelmében a brit termékek vonatkozásában továbbra is vámmentes az áruforgalom, bonyolult adminisztrációs kötelezettségeknek kell eleget tenni (bizonyítani kell, hogy valóban brit termékről van szó és nem harmadik országból származó importról), ami időigényes feladat és sem a kereskedők, sem a hivatalok nem tudtak erre kellőképpen felkészülni.

Különösen nehéz helyzetbe hozta ez a szállítmányozókat. Nem csoda, ha az ellátási láncokban törés és zavar keletkezett. Calais-nál napokat kellett várni a kamionoknak a belépésre. A Covid miatt a gépkocsivezetőkre szigorú előírások vonatkoztak, többszöri teszt és karanténkötelezettség, ami oda vezetett, hogy egyre több cég nem is vállalta a szállítmányozást az Egyesült Királyságba vagy onnan Európába. Ez igaz a hazai szállítmányozókra is, akik nehezményezik az élelmiszerek szállítására vonatkozó speciális állatorvosi és élelmiszer-biztonsági vizsgálatok kötelezettségét és más adminisztratív nehézségeket. A csomagküldő szolgálatok, élükön a korábban jelentős európai forgalmat bonyolító Amazon.UK-val különösen megszenvedték a kilépést, forgalmuk a korábbi töredékére esett vissza.

A gazdasági helyzetet tovább rontotta, hogy az Egyesült Királyság nagyon jelentős globális kereskedelmi szereplő volt (exportjának több mint fele az EU-n kívülre irányult) és a Covid-járvány következtében az ellátási láncokban és a szállítmányozásban keletkezett súlyos zavarok is negatívan hatottak a gazdaság teljesítményére. Ennek ellenére egyelőre drámai visszaesés az ország gazdaságában nem mutatható ki, jelenleg is a világ hatodik legerősebb gazdaságáról van szó, de a jövőbeli kilátások egyre romlanak. Korábban London a világ második legjelentősebb pénzügyi központja volt, de most érezhetően veszített jelentőségéből a City. Egyre vonulnak ki vagy csökkentik jelenlétük mértékét a brit pénzügyi piacon a világ nagy pénzintézetei és befektetési alapjai.

A krónikus üzemanyaghiány is összefüggésbe hozható a Brexittel. Bár az Egyesült Királyság nagyrészt önellátó ezen a területen, mivel Skócia a partmenti vizeken jelentős gáz- és olajkitermeléssel rendelkezik, de a belső fuvarozás összeomlása miatt az üzemanyag nem jutott el a fogyasztókhoz.

Nagyjából százezer betöltetlen gépkocsivezetői állás van az országban, amit korábban jórészt kelet-európai munkavállalók töltöttek be. Ahogy Johnson miniszterelnök egy minapi sajtótájékoztatón elismerte: a munkaerőhiány oka, hogy rendkívül rosszak a munkakörülmények, alacsonyak a fizetések, ezért bár jócskán van munkanélküliség, nem számít vonzó állásnak a fuvarozás, már a letelepült bevándorlók sem szívesen vállalják el. Most ezért rendkívüli munkavállalási engedélyeket bocsátanak ki kifejezetten külföldi gépkocsivezetők számára.

A Brexit egyik kiemelkedő nyertese a gyógyszeripar, azon belül is az AstraZeneca gyógyszergyár a világszerte keresett és forgalmazott Covid-vakcinája miatt. Ez a cég hihetetlen extraprofitra tett szert az elmúlt időszakban, de csak néhány ilyen pozitív példa van a brit gazdaságban és ez sem lett volna az, ha nincs a világjárvány.

A Brexit-kampány idején az egyik népszerű ígéret és hívó szó egy új, nagyon kedvező adórendszer bevezetése volt. Ebből azóta sem érzékelhető semmi, de tegyük hozzá, hogy a brit adórendszer a legtöbb európai rendszerrel összehasonlítva eleve kifejezetten kedvező. A világ adórendszereinek az alapját is a brit rendszer képezte, ők alkották meg az off-shore és on-shore adóztatás alapelveit. Az adórendszerhez végül nem nyúltak, de ezt most nem is igazán igényli senki. Sok panasz érkezik az ÁFA-visszatérítések nehézségeire az EU-országokkal folytatott kereskedésben, még ez sem működik elég olajozottan.

Csalódást okozott, hogy a beígért, különösen kedvező Egyesült Királyság-Egyesült Államok Szabadkereskedelmi Megállapodásából sem lett semmi, és a más országokkal remélt kedvező megállapodások is lassan haladnak (idáig Új-Zélanddal és Japánnal zárultak le a tárgyalások, ugyanakkor Ausztráliával, amihez korábban nagy reményeket fűztek, még mindig nem sikerült megállapodni).

Korábban az Egyesült Királyság a legvonzóbb európai befektetési célpont volt a harmadik országok számára, különösen az amerikai, kanadai és közel-keleti befektetők kedvelték az országot. Ezen a téren máris drasztikus visszaesés tapasztalható és nem is nagyon látszik, hogy a tendencia a közeljövőben megfordulna.

Időközben újból nagyon feszültté vált az Egyesült Királyság és az EU kapcsolata. Ezt egyszerre borzolja az AUKUS, az USA-Ausztrália-Egyesült Királyság között létrejött védelmi megállapodás, a franciákkal vívott halászati háború és leginkább a kilépési megállapodás részét képező Észak-Írországi Protokoll. A Protokoll szerint Észak-Írország továbbra is az EU belső piacának része marad, Írország és Észak-Írország között nincs vámhatár, sőt semmilyen fizikai határ nincs, vagyis az EU vámhatár az Ír-Csatornán húzódik Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része (Anglia, Wales és Skócia) között. Ez meglehetősen faramuci helyzet, amit a britek érthetően elutasítanak, mert az országon belüli vámhatár mind politikailag, mind gazdaságilag nagyon káros, és ezért ezt szeretnék újratárgyalni. Az EU azonban, elsősorban Írország miatt, erről hallani sem akar. Az ír álláspont szerint ugyanis ez annak a Nagypénteki Megállapodásnak a felrúgása lenne, ami elhozta a békét az Ír-szigeten. A Nagypénteki Megállapodás szerint a belső határon semmiféle határ- vagy vámellenőrzés nem megengedett. Márpedig az EU nem fogadhatja el, hogy a belső piac egysége sérüljön és jókora léket kapjon, tehát ha a vámhatárt nem lehet felállítani a szigeten belül, akkor azt az Ír Csatornán kell felállítani. A brit kormány a kilépési megállapodás felrúgását is kilátásba helyezte, ha az EU nem változtat az álláspontján. Egyelőre patthelyzet van.

Mind az ismertetett belső nehézségek, mind az EU-val folytatott és egyre inkább elmérgesedő viták arra utalnak, hogy a Brexit már idézett drámája még jó ideig nem ér véget, és egyáltalán nincs biztosíték arra nézve, hogy a végén happy enddel zárul.

BDOA cikk szerzője Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2021. március 22.

Brexit – adóelkerülés elleni szabályok változása

A társasági adózásban több szabályt érintően hozhatott változásokat a 2021-es év azok esetében, akik Nagy-Britanniával állnak kapcsolatban. Cikkünkben áttekintjük a részleteket, de összességében elmondható, hogy a megszokott adószabályok alkalmazása helyett érdemes minden ügylet esetén ellenőrizni a pontos szabályozást.
2021. március 2.

Brexit – így alakuk a magánszemélyek adózása

Cikksorozatunkban témakörönként végigvesszük a Brexit okozta változásokat az egyes adónemeket, egyéb közterheket, vámokat érintően. Elemzéseinket egy mindenkihez nagyon közel álló területtel kezdjük: a magánszemélyek személyi jövedelemadózásával.
2021. március 11.

Brexit – így alakul a társaságok adózása

A társasági adóban több uniós irányelv is alkalmazandó; az alábbiakban ezen irányelvek tekintetében megvizsgáljuk, milyen változást eredményezett az adójogviszonyokban a Brexitet követő átmeneti időszak 2020. december 31-el történő lezárulása.
2021. szeptember 28.

A brexit és az áfa

Az Adó szaklap írása bemutatja, hogy a Brexit milyen módon befolyásolja a belföldi és a közösségi tagállami adóalanyok általánosforgalmiadó-, illetve hozzáadottértékadó-kötelezettségeit az általuk teljesített olyan ügyletek esetében, amelyek a megvalósulásuk egyes körülményei alapján az Egyesült Királyságot érintik.