Elfogadták a globális minimumadót


Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.

Az Országgyűlés kedden 152 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta „A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” címet viselő, összesen 102 oldalas jogszabály-tervezetet, és a hozzá benyújtott 40 oldalas összegző módosító javaslatot.

„A törvényjavaslat az Európai Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló 2022/2523 (2022. december 14.) Tanácsi (EU) Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) átültetéséhez és magyarországi alkalmazásához szükséges szabályokat tartalmazza” olvasható az általános indokolásban.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint 2024-2026 között mintegy 96 milliárd forint többletbevételt hozhat a komoly diplomáciai csatározás után elfogadott adó.

Mint arról már szakmai partnerünk cikkében olvashatott, az új szabályozás csakis az évi 750 millió EUR-t meghaladó bevétellel rendelkező vállalatokat, cégeket érinti, ha az adott vállalat bevételei az elmúlt négy adóévben legalább kétszer elérték vagy meghaladták ezt az értéket.

Magyarország azzal a feltétellel csatlakozott az adó bevezetéséről szóló megállapodáshoz, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó (HIPA), az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék is. További kedvezményt kapnak az induló vállalkozások, amely szerint a vállalatcsoport kezdeti tevékenységi szakaszában öt évig mentesülhet a minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól.

A minimumadó szabályok miatt egyébként módosul a hazai Számviteli törvény is, és bevezetésre kerül a „halasztott adó” fogalma, illetve a számítására vonatkozó részletszabályok. Továbbá a Tao törvény K+F kedvezményre vonatkozó fejezete is több ponton módosul, megjelenik egy új K+F adókedvezmény jogcím is.

A javaslat felsorolja a kiegészítő adókat, ezek az elismert belföldi kiegészítő adó, a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó (IIR adó) és az aluladóztatási kiegészítő adó (UTPR adó). A tervezet hosszan ismerteti az adókötelezettség kiszámításának – meglehetősen bonyolult – részletszabályait.

A törvényjavaslat szerint a kiegészítő adóbevallást és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatást magyar vagy angol nyelven, illetve forintban, USA dollárban vagy euróban kell elkészíteni, és a fizetési kötelezettséget is ezekben a devizákban kell teljesíteni – az adózó választása alapján.

A törvényjavaslat számos rendelkezését már a 2023-as üzleti évre is lehet alkalmazni.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.