Dióhéjban a globális minimumadóról


A globális minimumadó szabályait számos államban, így az Európai Unió államainak nagy részében is 2024-től alkalmazni kell. Magyarországon a 2023. évi LXXXIV. törvénnyel bevezetett szabályok a globális minimumadóról szóló európai uniós irányelv átültetését szolgálják, és szorosan követik az OECD koordinációja mellett kialakított Modellszabályokat. A cikk bemutatja a globális minimumadó megalkotásához vezető utat, a három szabályozási szint közötti összefüggéseket és áttekintést ad a multinacionális nagyvállalatokat érintő új adózási szabályrendszer fő elemeiről.

Az OECD kétpilléres javaslata a digitális gazdaság és a nagyvállalatok igazságos adóztatására

A globális szintű adóelkerülésre válaszként a nemzetközi közösség a 2010-es években felismerte, hogy a digitális, illetve nagyvállalkozások igazságos adóztatása globális kérdés, aminek megoldására csak széleskörű összefogással lehet megoldást találni. Az OECD a problémakör megoldására egy kétpilléres megoldást javasolt, amelynek 1. pillére a kiugró profittal rendelkező nagyvállalatok igazságos adóztatására irányul azzal, hogy a társasági adóalapok újraelosztását javasolja a felhasználás helye alapján, a 2. pillére pedig egy globális minimum társasági adó bevezetését célozza (ún. „GloBe” javaslat). A két pillér kapcsán a mára 145 országot tömörítő ún. Inclusive Framework keretében folyt a munka, amelynek eredményeként 2021. október 8-án elfogadásra került egy közös nyilatkozat (ún. Októberi Nyilatkozat), amely lefektette a szabályozás alapjait.

A 2. pillér, azaz a globális minimumadó OECD Modellszabályai

A 2. pillér végrehajtását célzó globális minimumadó szankcionálja azokat a vállalkozásokat, amelyekre globális szinten túl alacsony (15%-ot el nem érő) effektív adókulcs vonatkozik. Ha egy multinacionális vállalat tagja egy adott országban a 15%-os minimumszintnél alacsonyabb jövedelemadót fizet, akkor a különbözetet pótlólagos adóteher formájában meg kell fizetni az anyavállalat országában vagy ennek hiányában más csoporttag országában azzal, hogy az aluladóztató állam egyébként maga is beszedheti a hiányzó adót. A globális minimumadó hátterében az a logika áll tehát, hogy arra motiválja majd a cégeket, hogy ne települjenek át más országba kizárólag az alacsony adófizetési kötelezettség miatt.

A globális minimumadó szabályait az OECD 2021 végén közzétett Modellszabályai fektették le. Az OECD Modellszabályok értelmezését egy kapcsolódó Kommentár szolgálja, a további részletszabályok pedig az OECD-ben az ún. Végrehajtási Keretrendszer (angolul: Implementation Framework) keretében kerülnek kidolgozásra. A Végrehajtási Keretrendszeren a szakmai munka a mai napig zajlik, segítve a globális minimumadó gyakorlati alkalmazását. Az eddig rendelkezésre álló joganyag, így az OECD Modellszabályok, a kapcsolódó Kommentár, a Végrehajtási Keretrendszerben 2023 februárjában, júliusában és decemberében kiadott Végrehajtási Útmutatók és egyéb segédanyagok terjedelme több száz oldal, és folyamatosan várható további jogalkalmazást segítő útmutatók kidolgozása is az OECD részéről.

Globális minimumadó nemzetközi kitekintésben

Míg az uniós tagállamok az irányelvi szabályozásra tekintettel jelentősen előrehaladtak a bevezetéssel, harmadik államok vonatkozásában a kép nagyon változó. A globális minimumadó célkitűzéshez eredetileg csatlakozó országok jelentős része a gyakorlatban nem lépett előre a bevezetés kapcsán, illetve várakozó álláspontot képvisel.

Az Unión kívüli európai országok közül eddig az Egyesült Királyság és Svájc vezette be a szabályokat. Az Egyesült Királyság 2024-től alkalmazza a globális minimumadó szabályokat. Svájc eredetileg a 2024-es teljes körű bevezetést tervezte, azonban 2023. decemberében úgy döntött, hogy 2024-től csak a belföldi kiegészítő adót (QDMTT) vezeti be, a többi szabályt csak később, jelenleg még nem ismert időponttól alkalmazza. A döntést azzal indokolta, hogy jelentős harmadik országok (USA, Kína, Brazília, India) késlekednek a bevezetéssel.

További harmadik országok közül Japán a 2024. április 1-ét követő pénzügyi évekre alkalmazza a jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR), ugyanakkor a belföldi kiegészítő adó (QDMTT) és az aluladóztatott kifizetések szabályának (UTPR) bevezetését halasztja, egyelőre bizonytalan időpontra. Kanada, Ausztrália 2024-től szintén alkalmaznak globális minimumadó szabályokat, de az információk a szabályokról korlátozottak. Az USA, Kína, Brazília és India 2024-től nem vezetik be a globális minimumadó szabályokat, bizonytalan, hogy esetükben erre mikor kerülhet sor. (Az érintett országok közül Brazília tett lépéseket a jogi szabályozás alapjainak lefektetésére, a többi ország esetében nincsenek vonatkozóan értékelhető információk.)

Az afrikai országok közül Nigéria, Zimbabwe, a Dél-Afrikai Köztársaság és Mauritius nyilatkozott korábban úgy, hogy mérlegeli a bevezetés lehetőségét, azonban valamennyi afrikai országra általában a kivárás jellemző. Ezen országok a multinacionális vállalatokra széles körű adókedvezményi rendszereket működtetnek, ezért a globális minimumadó bevezetése – a világ többi országának előrehaladása esetén is – csak azt követően lehet időszerű, ha az adókedvezményi rendszert, melynek hatását a globális minimumadó semlegesítheti, előzetesen átalakították. Hasonló a gondolkodás a fejlődő ázsiai országok esetében is. Az ázsiai országok közül Dél-Korea és Vietnam fogadott el 2024-től alkalmazható globális minimumadó szabályokat, 2025-től tervezi ezt Thaiföld, Szingapúr, Hong-Kong és Malajzia. A többi ázsiai ország, a dél-amerikai kontinenshez hasonlóan várakozó álláspontot képvisel.

Az Európai Uniós globális minimumadó szabályozása

Az Európai Unióban az OECD Modellszabályok alapján előkészítésre került egy irányelv-tervezet, amelynek tárgyalása intenzíven folyt 2022 során. 2022. decemberében Magyarország globális minimumadó irányelvre vonatkozó vétójának feloldását követően elfogadásra került a Tanács (EU) 2022/2523 Irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról („GloBE irányelv”). A GloBE irányelvet a tagállamoknak 2023. december 31-ig kellett implementálniuk. Az Európai Uniós fórumokon különböző munkacsoportokban továbbra is folyik a szakmai munka annak érdekében, hogy a tagállami implementáció gördülékenyen, egységesen történjen. Az Európai Unió az implementációs folyamat során, 2023 novemberében Bizottsági és Tanácsi nyilatkozat elfogadásával egyértelművé tette, hogy az irányelvet az OECD Modellszabályaival és a Végrehajtási Útmutatókkal összhangban kell értelmezni. Az alapvető irány az, hogy az OECD megközelítéstől a lehető legkevésbé kellene eltérni, az ellentmondásokat lehetőség szerint jogértelmezéssel kell feloldani.

A globális minimumadó szabályainak többségét valamennyi tagállamban, így Magyarországon is a 2023. december 31-étől kezdődő pénzügyi évekre alkalmazni kell azzal, hogy egyes szabályok csak a 2024. december 31-étől kezdődő pénzügyi évek tekintetében alkalmazandók. Az irányelv határidőre történő átvételével összefüggésben ugyanakkor számos állammal szemben indult kötelezettségszegési eljárás. A késleltetett bevezetés irányelvben biztosított lehetőségével élt továbbá Szlovákia, Málta, Litvánia, Lettország és Észtország.

A cikk folytatásában a globális minimumadó hazai szabályozásáról olvashat.

A cikk szerzője Siklósiné Antal Gyöngyi (osztályvezető, Pénzügyminisztérium, Nemzetközi Adózás Osztály) és dr. Tormáné dr. Boris Szilvia ( társasági adózási szakértő, Pénzügyminisztérium, Társasági Adózási Osztály); mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatói.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.

2024. április 12.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.