Gyermekek után járó ellátások – 3. rész

Cikksorozatunk második részében a gyermek utáni ellátások közül az egészségbiztosítási ellátásokat mutattuk be részletesen, gyakorlati oldalról megközelítve. A harmadik, egyben utolsó részben az ellátásokon túli egyéb alternatívákat fogjuk felvázolni, amit minden szülőnek tudni érdemes ahhoz, hogy élni tudjanak a törvény által biztosított lehetőségekkel.

Családi adókedvezmény

Lényege, hogy a magánszemély – az első házasok kedvezményéhez hasonlóan – az összevont adóalapját csökkentheti az érvényesíthető családi adókedvezménnyel. Érvényesítésére jogosult:

• aki gyermeke után családi pótlékban részesül,
• aki gyermeket vár, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa a várandóság 91. napjától,
• aki családi pótlékra saját jogán jogosult,
• rokkantsági járadékban részesülő személy.

2018-ban a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta, kedvezményezett eltartottanként:

• 1 eltartott esetén 66 670 Ft (adóba átszámítva: 10 000 Ft),
• 2 eltartott esetén 2018-ban 116 670 Ft (adóba átszámítva: 17 500 Ft), 2019-től 133 330 Ft (adóba átszámítva 20 000 Ft),
• 3 vagy több eltartott esetén 220 000 Ft (adóba átszámítva: 33 000 Ft).

Érvényesítés módjai:

• munkáltató felé leadott nyilatkozattal havonta, vagy
• év végén egy összegben a személyi jövedelemadó bevallásban.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben valaki nem tudott erről a lehetőségről, vagy egyéb okból nem érvényesítette a kedvezményt, még nincs minden veszve, megteheti azt 5 évre visszamenőleg. Ehhez önellenőrzést kell benyújtania azokra az évekre, amikor jogosult volt rá, és volt befizetett adója, amiből érvényesíthető az adókedvezmény. 2018. december 31-ig a 2012, valamint az ezt követő évek Szja bevallásait lehet önellenőrizni.

Kisgyermekes bérletigazolvány

A kedvezményes budapesti bérletre azok a budapesti lakcímmel (állandó vagy tartózkodási hellyel) rendelkező személyek jogosultak, akik csed-ben, gyed-ben, gyes-ben vagy gyet-ben részesülnek.

A bérlet kiváltásához szükséges a csed, gyed, gyes, vagy gyet folyósításáról szóló, 6 hónapnál nem régebbi eredeti igazolás, vagy az ellátást megállapító határozat.

Igazolást a csed, gyed-ben részesülők esetében a munkahelyen működő társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a fővárosi (megyei) kormányhivatal egészségbiztosítási szervei állítják ki. Gyes-ben, gyet-ben részesülők részére a Kormányhivatal adja ki, melyet lehet kérni levélben postai úton (Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Családtámogatási Iroda Ügyfélszolgálati Osztály,1388 Budapest, Pf.: 74.), vagy személyesen a MÁK Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Családtámogatási Iroda Ügyfélszolgálati Osztályán.

A bérletigazolványra igazolványkép szükséges, érvényességi ideje az ellátás folyósításának határidejéig szólhat, de legfeljebb 6 hónapig. A bérletigazolvány ára 250 Ft, a bérletszelvényé pedig jelenleg 3 450 Ft.

Apai pótszabadság

Apát gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság illeti meg, melyet kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a szülést követő 2. hónap végéig a munkáltató köteles kiadni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a munkáltató tudjon róla, hogy munkavállalójának gyermeke született, tehát nélkülözhetetlen jelezni felé.

Az érvényesítéshez apai pótszabadság igénylőlapot kell kitölteni, továbbá csatolni szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, mely bizonyítja a jogosultságot.

A munkáltató az apa részére kifizetett távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérelmezheti. A kérelmet a MÁK-nak a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik az összeg átutalásáról.

A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, az igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

Gyermek után járó pótszabadság

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után pótszabadság jár, amelynek mértéke:

•    1 gyermek után 2 munkanap,
•    2 gyermek után 4 munkanap,
•    2-nél több gyermek után összesen 7 munkanap.

Fogyatékossággal élő, vagy tartósan beteg gyermek (aki után magasabb összegű családi pótlék jár) esetén a pótszabadság napjainak száma további 2 munkanappal nő.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. Nem kell tehát arányosítani ezt a fajta pótszabadságot.

Ha a gyermek év végén születik, akkor is jár a fentiek szerinti munkanapok száma a szülő részére.

A családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint jogosult:

• a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő,
• a szülővel együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
• a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
• a nevelőszülő,
• a gyám,
• továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Fentiekből következik, hogy nem jogosult gyermek utáni pótszabadság igénybevételére a szülő „párja” akkor sem, ha közös háztartásban élnek, nevelik a gyermeket, ugyanakkor a fenti feltételeknek nem felel meg. Továbbá nem jogosult az a szülő sem, aki nem saját háztartásában neveli a gyermeket, hanem csak teszem azt a kéthetente hétvégenkénti láthatási időt tölti nála.

Megjegyzendő, hogy a munkáltató akkor tudja biztosítani munkavállalójának a gyermek után járó pótszabadságot, ha tud arról, hogy gyermeke van. Tehát ez esetben is ajánlatos jelezni, és kitöltve átadni részére a „Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről” nevű nyomtatványt.

Ingyenes bölcsődei, óvodai étkezés

2015. szeptember 1-től nem kell fizetni a bölcsődei, óvodai étkezésért azon gyermek szüleinek, akiknél nyilatkozatuk alapján az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a legkisebb nettó minimálbér 130 %-át. (2018-ban 119 301 Ft-ot) Hangsúly a nyilatkozaton – tehát nem kérhetnek jövedelem igazolást az intézményben – és a nettó jövedelmen van. A nyilatkozat mintát a bölcsőde, óvoda adja át a szülő részére, ezt kell kitöltve, aláírva visszajuttatni részükre.

Számításkor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:

• szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
• a 18 éven aluli gyermeket,
• a 25 évesnél fiatalabb, nappalin tanuló gyermeket (akár középfokú, akár felsőoktatási intézményben tanul),
•  életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket,
• a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Tehát az együtt élő nagyszülők jövedelmét nem kell figyelembe venni a jövedelem számításánál.

Számítandó jövedelmek:

• munkaviszonyból származó (nettó) jövedelem, táppénz,
• vállalkozásból származó jövedelem
• nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
• a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek (családi pótlék, gyed, gyermektartásdíj, stb.)
• rendszeres pénzbeli ellátások, (álláskeresési támogatás, ápolási díj, stb.)
• egyéb jövedelem. (pl. bérbeadásból származó jövedelem, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem)

Nem minősül jövedelemnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  törvény 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátások. (lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, anyasági támogatás, fogyatékossági támogatást, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem a korlát összegéig, háztartási munka ellenértéke, stb.)

Jövedelem számítása:

(Családtagok összes jövedelme – fizetett tartásdíj összege) / családtagok száma = egy főre eső jövedelem.

Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 1 hónapban kapott összeget kell figyelembe venni, nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 12 hónap alatt kapott összeg egy havi átlagával kell számolni.


Kapcsolódó cikkek:


Hamarosan érkezik az idei nyugdíjnövelés
2019. július 11.

A 2018. évben nyugdíj mellett dolgozók részére hamarosan megérkezik a 0,5%-os nyugdíjnövelés megállapításáról értesítő határozat és a megállapított nyugdíj növelés összege.

Óriási nyugdíjemelés jön Romániában
2019. július 8.

Klaus Iohannis román államelnök hétfőn aláírta az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében két év alatt 70 százalékkal növekednek az öregségi járandóságok.