Gyermekek után járó ellátások – 3. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk második részében a gyermek utáni ellátások közül az egészségbiztosítási ellátásokat mutattuk be részletesen, gyakorlati oldalról megközelítve. A harmadik, egyben utolsó részben az ellátásokon túli egyéb alternatívákat fogjuk felvázolni, amit minden szülőnek tudni érdemes ahhoz, hogy élni tudjanak a törvény által biztosított lehetőségekkel.

Családi adókedvezmény

Lényege, hogy a magánszemély – az első házasok kedvezményéhez hasonlóan – az összevont adóalapját csökkentheti az érvényesíthető családi adókedvezménnyel. Érvényesítésére jogosult:

• aki gyermeke után családi pótlékban részesül,
• aki gyermeket vár, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa a várandóság 91. napjától,
• aki családi pótlékra saját jogán jogosult,
• rokkantsági járadékban részesülő személy.

2018-ban a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta, kedvezményezett eltartottanként:

• 1 eltartott esetén 66 670 Ft (adóba átszámítva: 10 000 Ft),
• 2 eltartott esetén 2018-ban 116 670 Ft (adóba átszámítva: 17 500 Ft), 2019-től 133 330 Ft (adóba átszámítva 20 000 Ft),
• 3 vagy több eltartott esetén 220 000 Ft (adóba átszámítva: 33 000 Ft).

Érvényesítés módjai:

• munkáltató felé leadott nyilatkozattal havonta, vagy
• év végén egy összegben a személyi jövedelemadó bevallásban.

Fontos megjegyezni, hogy amennyiben valaki nem tudott erről a lehetőségről, vagy egyéb okból nem érvényesítette a kedvezményt, még nincs minden veszve, megteheti azt 5 évre visszamenőleg. Ehhez önellenőrzést kell benyújtania azokra az évekre, amikor jogosult volt rá, és volt befizetett adója, amiből érvényesíthető az adókedvezmény. 2018. december 31-ig a 2012, valamint az ezt követő évek Szja bevallásait lehet önellenőrizni.

Kisgyermekes bérletigazolvány

A kedvezményes budapesti bérletre azok a budapesti lakcímmel (állandó vagy tartózkodási hellyel) rendelkező személyek jogosultak, akik csed-ben, gyed-ben, gyes-ben vagy gyet-ben részesülnek.

A bérlet kiváltásához szükséges a csed, gyed, gyes, vagy gyet folyósításáról szóló, 6 hónapnál nem régebbi eredeti igazolás, vagy az ellátást megállapító határozat.

Igazolást a csed, gyed-ben részesülők esetében a munkahelyen működő társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a fővárosi (megyei) kormányhivatal egészségbiztosítási szervei állítják ki. Gyes-ben, gyet-ben részesülők részére a Kormányhivatal adja ki, melyet lehet kérni levélben postai úton (Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Családtámogatási Iroda Ügyfélszolgálati Osztály,1388 Budapest, Pf.: 74.), vagy személyesen a MÁK Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Családtámogatási Iroda Ügyfélszolgálati Osztályán.

A bérletigazolványra igazolványkép szükséges, érvényességi ideje az ellátás folyósításának határidejéig szólhat, de legfeljebb 6 hónapig. A bérletigazolvány ára 250 Ft, a bérletszelvényé pedig jelenleg 3 450 Ft.

Apai pótszabadság

Apát gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság illeti meg, melyet kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a szülést követő 2. hónap végéig a munkáltató köteles kiadni. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a munkáltató tudjon róla, hogy munkavállalójának gyermeke született, tehát nélkülözhetetlen jelezni felé.

Az érvényesítéshez apai pótszabadság igénylőlapot kell kitölteni, továbbá csatolni szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, mely bizonyítja a jogosultságot.

A munkáltató az apa részére kifizetett távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérelmezheti. A kérelmet a MÁK-nak a munkáltató székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtani. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik az összeg átutalásáról.

A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza az igénybe vevő nevét, az igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

Gyermek után járó pótszabadság

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után pótszabadság jár, amelynek mértéke:

•    1 gyermek után 2 munkanap,
•    2 gyermek után 4 munkanap,
•    2-nél több gyermek után összesen 7 munkanap.

Fogyatékossággal élő, vagy tartósan beteg gyermek (aki után magasabb összegű családi pótlék jár) esetén a pótszabadság napjainak száma további 2 munkanappal nő.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti. Nem kell tehát arányosítani ezt a fajta pótszabadságot.

Ha a gyermek év végén születik, akkor is jár a fentiek szerinti munkanapok száma a szülő részére.

A családok támogatásról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint jogosult:

• a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő,
• a szülővel együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
• a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
• a nevelőszülő,
• a gyám,
• továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Fentiekből következik, hogy nem jogosult gyermek utáni pótszabadság igénybevételére a szülő „párja” akkor sem, ha közös háztartásban élnek, nevelik a gyermeket, ugyanakkor a fenti feltételeknek nem felel meg. Továbbá nem jogosult az a szülő sem, aki nem saját háztartásában neveli a gyermeket, hanem csak teszem azt a kéthetente hétvégenkénti láthatási időt tölti nála.

Megjegyzendő, hogy a munkáltató akkor tudja biztosítani munkavállalójának a gyermek után járó pótszabadságot, ha tud arról, hogy gyermeke van. Tehát ez esetben is ajánlatos jelezni, és kitöltve átadni részére a „Nyilatkozat gyermek után járó pótszabadság igénybevételéről” nevű nyomtatványt.

Ingyenes bölcsődei, óvodai étkezés

2015. szeptember 1-től nem kell fizetni a bölcsődei, óvodai étkezésért azon gyermek szüleinek, akiknél nyilatkozatuk alapján az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a legkisebb nettó minimálbér 130 %-át. (2018-ban 119 301 Ft-ot) Hangsúly a nyilatkozaton – tehát nem kérhetnek jövedelem igazolást az intézményben – és a nettó jövedelmen van. A nyilatkozat mintát a bölcsőde, óvoda adja át a szülő részére, ezt kell kitöltve, aláírva visszajuttatni részükre.

Számításkor az alábbi személyek jövedelmét kell figyelembe venni:

• szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
• a 18 éven aluli gyermeket,
• a 25 évesnél fiatalabb, nappalin tanuló gyermeket (akár középfokú, akár felsőoktatási intézményben tanul),
•  életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket,
• a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Tehát az együtt élő nagyszülők jövedelmét nem kell figyelembe venni a jövedelem számításánál.

Számítandó jövedelmek:

• munkaviszonyból származó (nettó) jövedelem, táppénz,
• vállalkozásból származó jövedelem
• nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
• a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek (családi pótlék, gyed, gyermektartásdíj, stb.)
• rendszeres pénzbeli ellátások, (álláskeresési támogatás, ápolási díj, stb.)
• egyéb jövedelem. (pl. bérbeadásból származó jövedelem, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem)

Nem minősül jövedelemnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  törvény 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátások. (lakásfenntartási támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, anyasági támogatás, fogyatékossági támogatást, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem a korlát összegéig, háztartási munka ellenértéke, stb.)

Jövedelem számítása:

(Családtagok összes jövedelme – fizetett tartásdíj összege) / családtagok száma = egy főre eső jövedelem.

Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 1 hónapban kapott összeget kell figyelembe venni, nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 12 hónap alatt kapott összeg egy havi átlagával kell számolni.

---