Az általános forgalmi adó tekintetében hosszú idők óta kiemelt terület az adókijátszás, csalás vizsgálata. A nemzeti hatóságoknak és bíróságoknak meg kell tagadniuk az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. E körülményeket mindig vizsgálni szükséges. A következőkben egy adózói tudattartalom témakörben született bírósági döntést mutatunk be.
A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben, így az ítélet több hasonló ügyben is utat mutat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményéből.
Az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek vizsgálata. Az utóbbi időben egyre többször találkozunk a témával. Az, hogy egy társaság milyen indok alapján kerül kiválasztásra, ellenőrzésre az adóhatóság által, többféle lehet. Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. A következőkben a témában született Kúria által hozott friss ítéletet mutatunk be.
A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne. Ezzel biztosított az, hogy az adóhatóság a tartozás behajthatóságát növelje, ezt azonban csak a jogszabályok és rendelkezéseinek maradéktalan betartásával teheti meg. Jelen cikkben egy bírósági jogesetet mutatok be, mely azt bizonyítja, hogy az adóhatóságnak az eljárása során mely elveket kell szem előtt tartani.
A következőkben a Kúria egyik döntését mutatjuk be, mely a helyi iparűzési adót érintő kérdését vizsgálja. Az iparűzési adó alapját, a nettó árbevételt bizonyos tételek csökkentik, így az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozói teljesítések, valamint a kutatás és fejlesztés közvetlen költsége. A költségek minősítése különösen fontos, ugyanis a téves minősítés számos adójogi következményekkel járhat a gazdasági szereplők számára.
Az egyesületek, alapítványok (civil szervezetek), köztestületek, közalapítványok [együtt: nonprofit szervezetek] alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Ptk. és a Civil törvény határozza meg. E szervezetek is az egyes adókötelezettségekről rendelkező adótörvények és a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók. Új szervezeti forma 2019. március óta a vagyonkezelő alapítvány, amelyet külön törvény is szabályoz. Az adójogi jogszabályok, valamint a Civil törvény rendelkezéseinek viszonyát tisztázza az alábbi, Kúria által hozott döntés.
