Fontos kúriai ítélet a transzferárazásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság egyik kiemelt ellenőrzési területe a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek vizsgálata. Az utóbbi időben egyre többször találkozunk a témával. Az, hogy egy társaság milyen indok alapján kerül kiválasztásra, ellenőrzésre az adóhatóság által, többféle lehet. Kiemelt vizsgálati terület a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott módszerek vizsgálata, a piaci árhoz történő viszonyítása, a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése, a társaságiadóalap-korrekciós kötelezettség teljesítése. A következőkben a témában született Kúria által hozott friss ítéletet mutatunk be.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás: adózó fő tevékenysége személyautók és pótalkatrészek gyártása és értékesítése. 2013. január 1. és 2014. december 31. között kapcsolt vállalkozásainak és független feleknek értékesítette termékeit. 2013 évben a teljes értékesítés 48%-át, míg 2014 évben 59%-át forgalmazta a kapcsolt vállalkozásainak. Adózó transzferár dokumentációval rendelkezett, melyben az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel (TNMM) határozta meg a szokásos piaci árat. Adózó az Amadeus adatbázis 2014. április 17-ei verziójával elkészített szűrés alapján 9 db összehasonlító társaságot azonosított 2013 évre vonatkozóan, ezen társaságok 2010-2012. évi pénzügyi iratai alapján a szokásos ártartomány interkvartilis tartományát 2,13%-9,78% között határozta meg piaci ártartományként. 2014. évre vonatkozóan szűrését nem frissítette, hanem a 2013. évivel egyezően rögzítette a minimum-maximum tartományt, és ezt tekintette piaci ártartománynak. A társaság által realizált üzemi eredmény megállapításakor a kapcsolt és nem kapcsolt ügyleteket is figyelembe vette. Ennek figyelembevételével arra következtetésre jutott, …


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.



Kapcsolódó cikkek

2020. október 1.

A transzferár esete az adóhatósággal

Az adózók sokszor formális kötelezettségnek tekintik a transzferár-nyilvántartás elkészítését. Van, amikor az adózó helytelenül állapítja meg a szokásos piaci árat, ártartományt, így a helyes szokásos piaci ár, ártartomány meghatározásának kötelezettsége az adóhatóságra „száll át”, mellyel szemben az adózónak ellenbizonyítási lehetősége van. Az ellenbizonyítás azonban kizárólag a vitatott, adóhatóság által el nem fogadott kérdések tekintetében van, ellenkező esetben a transzferár-nyilvántartási kötelezettség előírása valóban formális, adminisztratív teendővé válna.

A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.V.35.418/2009/4. számú ítéletében a formális kötelezettséget elvetette, valamint rámutatott arra, hogy a nyilvántartások hiánya vagy nem megfelelő tartalma a költségvetési, adózási érdekeket különösen sértő mulasztásnak minősül, és ez alátámasztja a kiszabható bírság felső határának az egyéb mulasztáshoz képest különösen magas összegben történő meghatározását is. A transzferár-nyilvántartást a társaságiadó-bevallás napjáig el kell készíteni, azonban az adózók ezzel gyakran adósok maradnak. Ha pl. ellenőrzés alá kerül egy kapcsolt v…

2020. szeptember 28.

A transzferár és a szokásos piaci ár kérdésköre

A kapcsolt vállalkozások közötti ár alkalmazásával összefüggésben igen sok jogszabályra kell tekintettel lenni, értelmezni, így a Ptk., az Art., a Számv. tv., a Tao tv. rendelkezéseit, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet (a továbbiakban: NGM rendelet), a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Kkv.), az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. ( XII.28) Korm.rendeletet, az OECD-irányelvek rendelkezéseit kell vizsgálni, valamint nem szabad a kapcsolt minőséget figyelmen kívül hagyni a helyi iparűzési adó, az általános forgalmi adó, valamint az illetékek meghatározásánál sem.

A szokásos piaci ár meghatározásának módszereit a Tao tv. 18. § (2) bekezdése tartalmazza, igen szűkszavúan. A Tao tv. 31. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Tao tv. az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelemb…

2020. augusztus 13.

A transzferár-ellenőrzések

Az ügy tényállása: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a vizsgált évek tekintetében valamennyi adónemre és költségvetési támogatásra kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Az elsőfokú adóhatóság határozatával adózó terhére innovációs járulék adónemben 6 millió Ft., társasági adó adónemben 58,5 millió Ft, összesen 64,5 millió Ft teljes egészében adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, mely után 29,3 millió Ft adóbírságot szabott ki, és felszámított 9,3 millió Ft késedelmi pótlékot is. A vizsgálat során megállapította, hogy az osztrák adóhatóság 2006-2007. évekre a S. GmbH.-nál (továbbiakban: osztrák anyavállalat) adóellenőrzést folytatott le, amelyben megállapította, hogy az anyavállalat által végzett kutatási-fejlesztési tevékenység eredményének ingyenes átadása a cégcsoporthoz tartozó cseh és magyar illetőségű vállalatok részére nem megfelelő, azt az anyavállalatnak ki kell számlázni a vállalatai felé. Az osztrák anyavállalat, a cseh vállalat és a adózó között 2011. január 1. napján „Kutatási és Fejle…