Egy éjszaka megjelent jogszabálytervezet értelmében módosítanának több, a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényt. A jórészt technikai jellegű módosítások mellett a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény három lényeges ponton változna – írja a Portfolio.
Bár egyes érvelések szerint a magas megtakarítás a ludas abban, hogy a magyarok nem fogyasztanak, a lakosság pénzügyi megtakarítása a GDP 70%-át sem érte el tavaly, ami a harmadik legrosszabb adat egész Európában az Eurostat friss adatai szerint. Kiderül még pár érdekesség: például az, hogy a kötvények egyik országban sem játszanak olyan fontos megtakarítási szerepet, mint Magyarországon, viszont túl sok pénz hever lekötetlenül, és cudarul állunk a hosszú távú öngondoskodásban. A Portfolio elemzése.
A fiatalok felének, 51 százalékának volt megtakarítása a múlt év végén, ez stagnálást, minimális csökkenést jelent a korábbi negyedévekhez képest – derül ki a K&H ifjúsági indexből. A fiatalok átlagosan 549 ezer forint megtakarítással rendelkeztek, a legtöbben lakásra gyűjtenek. Ugyanakkor nincsenek könnyű helyzetben: 2013-ban 54 fiatal tudta volna összedobni egy 50 négyzetméteres lakás árát, míg a múlt évben ehhez már 63-an kellettek. A lakás mellett népszerű megtakarítási cél az autóvásárlás és az utazás is.
Az emberek közel fele, 49 százaléka szokott rendszeresen takarékoskodni, közülük pedig a legtöbben 100 ezer forint alatti összeget tesznek félre havonta – derül ki az MBH Bank által végzett reprezentatív kutatásából, amely a magyar lakosság takarékoskodási szokásait vizsgálta. A kutatás rámutatott, hogy a megkérdezettek közel fele több mint három havi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik. A megtakarítók 44 százaléka helyezi el bankban a félre tett pénzét, de a magas inflációs környezet ellenére az emberek negyede még mindig otthon tartja a megtakarításait.
Jelentősen nőtt a megtakarítással rendelkezők fiatalok aránya egy negyedév alatt: a K&H ifjúsági index szerint az első negyedévben 49 százalékuknak, a másodikban 56 százalékuknak volt tartaléka, utóbbi érték megfelel a felmérés korábbi eredményeinek. Mindezzel együtt a fiatalok 33 százaléka maximum egy hónapig tudna rendszeres jövedelem nélkül megélni, és mindössze 11 százalékuknak van egy évet meghaladó időtávra megfelelő tartaléka.
Idén jelentősen kevesebbet tesznek félre a fiatalok, mint tavaly – derül ki a Work Force HR szolgáltató megbízásából készült Pályakezdő Index reprezentatív kutatásból. A 18-25 éves korosztály többségének maximum 100 000 forint megtakarítása van, azonban pénzügyi tanácsokra nem tartanak különösebb igényt. A válaszadók 57 százaléka csökkentette kiadásait, a többség leginkább a szórakozásból igyekszik lejjebb adni.
A pénzügyi biztonság, az anyagi függetlenség megteremtése ugyan tízből kilenc embernek fontos, ugyanakkor megtakarításuk nem éri el azt a szintet, amely biztonságot jelentene a váratlan helyzetekre – derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból.
