Megéri-e a Nők 40?

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. január 18.
Címkék: ,
Rovat:
A nyugdíjba vonulás szigorú szabályai szerint 2019-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, mivel a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek már évekkel ezelőtt megszűntek. Csak egy kivétel létezik: a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők esete. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos változásokról tartottak a napokban konferenciát a NEXON-ban, olvasható a cég újságunkhoz eljuttatott közleményében.

A korai nyugdíjba vonulási lehetőségeknek továbbra sem engednek széles teret, mivel öregségi nyugdíj a jövőben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg. Egyedül a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nők (Nők 40) esete képez kivételt, mivel a vonatkozó törvényi szabály szerint „Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik”.

A hosszú munkaviszonnyal (közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői jogviszonnyal stb.) rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése a nők kettős – családi és munkahelyi – szerepvállalásának ellátását igyekszik megkönnyíteni. A fiatalabb korban elérhető nyugdíjazási lehetőség elősegítheti az érintett nők további családi szerepvállalását, s ennek révén javulhatnak a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is.

A jogosultsági időbe – a kereső tevékenységen túlmenően – beszámítják a gyermekneveléssel összefüggő időszakokat is (terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermeknevelést segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás) és az olyan ápolási díjban eltöltött szolgálati időt, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati időt. 2019-től bővült a jogosultsági idők köre a gyermekek otthongondozási díjának időtartamával.

Az a nő tehát, aki a kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. A feltételnek eleget tevő jogosultak teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak.

Annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen, a kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság esetén legalább 30 év.

Nagycsaládosok számára is léteznek kedvezmények, amelyek értelmében a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

Az a nő, aki élt a nyugdíjkedvezménnyel, és nyugdíjba vonult, természetesen folytathat kereső tevékenységet, méghozzá előnyös feltételek között. 2019. január 1-től ugyanis – a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén – csak személyi jövedelemadó fizetés történik. 

Vagyis a kedvezményes nyugdíjba vonulást igénybe vevő női munkavállalók esetében is 14 %-kal kevesebb kerül levonásra a bruttó bérből. Mivel az így szerzett jövedelem után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért nincs semmilyen felső kereseti korlát.

A Nők 40 esetében újdonság, hogy a feltételeket elérő nőknek nem kell előre a munkaadó orrára kötni, hogy élni kívánnak a kedvezményes lehetőséggel. Változás, hogy akinek meg van az előírt szolgálati ideje, a hatóságnál önállóan elindíthatja a folyamatot, és elég, ha csak annak végén jelzi a munkáltatójának, hogy nyugdíjba vonul.

Az a nő, aki élni kíván a kedvezményes nyugdíjba vonulással, ehhez a lépéséhez nem kell kötelezően megszereznie a munkáltató egyetértését, s nem kell – a közszféra kivételével – munkaviszonyát megszüntetnie. Lehetősége van arra, hogy a munkaviszonya alatt önállóan, munkáltatója közreműködése nélkül nyújtsa be nyugdíjigényét. Viszont – értelemszerűen – terheli az a kötelezettség, hogy a nyugdíj megállapításáról, – így a nyugdíjasnak minősülő munkavállalói státusz bekövetkeztéről – tájékoztassa munkáltatóját.

Megéri? Aki megteheti, hogy 40 év munkaviszony után visszavonul és csak a családi feladatainak él annak ez jó lehetőség. Aki azonban a nyugdíj-maximalizálás célját tekinti elsődlegesnek, az akkor jár jól, ha minél tovább dolgozik.


Kapcsolódó cikkek:


Bővülő lehetőségek az árvaellátásnál 2019-ben
2019. február 13.

A hozzátartozói nyugellátások között az árvaellátás sok gyermek, fiatal megélhetésének segítője. Az ellátásra  vonatkozó előírások 2019. január 1-jétől néhány ponton módosultak, bővült az árvaellátásra magántanulóként jogosultak köre is.

Jobban járhatnak a K+F-re vállalkozó cégek
2019. február 11.

Jobban járhatnak a K+F-re vállalkozó cégek

Kedvező változásokat hozott az idei év a szociális hozzájárulási adóból a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény vonatkozásában. A tapasztalatok alapján a gyártócégek jelentős része nem jelöli meg, hogy K+F tevékenységet folytat, pedig az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek csökkenthetik a társasági adó, a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék adóalapját is.