Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló törvény. Míg a korábbi kódex szerint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per a polgári perek általános és a munkaügyi perek különös szabályai szerint folyt le, addig az új törvény a munkaügyi perek szabályaihoz képest is állapít meg különös, csak e perek során érvényesülő rendelkezéseket.

Tekintettel arra, hogy az új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) a hatályba lépését követően indult perekre nézve alkalmazandó, és a 2017-ben, illetve azt megelőzően indult perekre továbbra is a korábbi, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak, a két törvényt a közeljövőben még párhuzamosan alkalmazzák majd. A 2018. január 1-jén már folyamatban lévő, a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránti perekben tehát az új különös szabályok még nem érvényesülnek.

Ha a felperes munkavállaló munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per megindítását tervezi, már a kereset megírása során figyelemmel kell lennie e pertípus különös szabályaira, hiszen az ilyen perek megindítására irányuló keresetlevélnek az egyébként kötelező elemeken túl további adatokat is tartalmaznia kell. Ha a felperes munkavállaló kártérítési igényt érvényesítene, hogy korábbi munkáltatója a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 82. § (1) bekezdése szerint megtérítse az ő elmaradt munkabérét, a bíróságnak benyújtott keresetlevelében az egyébként kötelező tartalmi elemeken túl (az új Pp. 170. § tartalmazza ezek felsorolását) fel kell tüntetnie az elmaradt jövedelem egyes tételeit jogcímenként, valamint e tételekhez rendelve követelésének egyes elemeit összegszerűen is meg kell határoznia. A keresetlevélben mindenképpen fel kell tüntetni továbbá a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét [új Pp. 521. § (1) bek.].

“Keresetváltoztatásába a munkavállaló csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kárát jogosult belefoglalni, azoknak a károknak a keresetbe foglalására nem kerülhet sor, melyek a perfelvételt megelőzően keletkeztek és azokat a felperes valamely oknál fogva korábban nem érvényesítette”

Fontos, hogy a felperes keresetét megfelelő tartalommal nyújtsa be a bírósághoz, hiszen bármely kötelező tartalmi elem hiánya esetén a felperes keresetét a bíróság visszautasítja [új Pp. 176. § (1) bek. j) pont]. Ebben az esetben a felperes úgy tudja hibáját orvosolni és a keresetlevél előterjesztésének joghatásait fenntartani, ha keresetét az ügy előzményeire hivatkozással a visszautasító végzés jogerőre emelkedését követő 30 nap alatt szabályszerűen, a megfelelő tartalommal újra előterjeszti. A kereset újbóli előterjesztése során a korábban már becsatolt mellékleteket a felperesnek nem szükséges újra csatolnia [új Pp. 178. § (1) bekezdés].

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti perekben a felperes egyik jellemzően előforduló követelése az elmaradt munkabérének megtérítése iránti igény. Ez az igény azonban a perindítást, illetve perfelvételt követően is fennáll, az elmaradt munkabér összege az idő előrehaladtával egyre nő. A munkavállaló felperes a keresetlevél beadásakor még nem tudhatja, mikor ér véget a per, mikor talál új, a korábbinak megfelelő, vagy annál magasabb munkabért ígérő munkahelyet stb., ezért elmaradt munkabérének összegét a kereset beadáskor nem tudja pontosan meghatározni. A törvényalkotó e speciális helyzetet figyelembe véve alkotta meg az alábbi, a keresetváltoztatás bírásághoz kötöttsége alól kivételt engedő szabályt. Eszerint azokban az esetekben, amikor a munkavállaló a neki a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetésével okozott károk megtérítését, elmaradt munkabérének, egyéb járandóságainak, illetve ezeket meghaladó kárának megtérítését kéri, a perfelvételi eljárást lezáró végzés meghozatalát követően is terjeszthet elő keresetváltoztatás iránti kérelmet.

Keresetváltoztatásába a munkavállaló ugyanakkor csak a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kárát jogosult belefoglalni, azoknak a károknak a keresetbe foglalására e szabály alapján nem kerülhet sor, melyek a perfelvételt megelőzően keletkeztek és azokat a felperes valamely oknál fogva korábban nem érvényesítette. A keresetváltoztatás iránti kérelem előterjesztésének határideje a követelés esedékességétől számított 30 nap. Ha az adott követelés csupán az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően vált esedékessé, keresetváltoztatás a fellebbezésben kérhető, ha pedig a fellebbezés előterjesztését követően válik esedékessé egy követelés, akkor arra nézve keresetváltoztatás az esedékességtől számított 15 napon belül indítványozható [új Pp. 521. § (2) bekezdés]. E keresetváltoztatásokra nézve a bíróság az általános szabályoktól eltérően nem szab ki pénzbírságot [új Pp. 219. § (2) bekezdés]. Ha a bíróság a felperes munkavállaló keresetváltoztatás iránti kérelmének helyt ad, azaz a keresetváltoztatást engedélyezi, a fél a követeléshez kapcsolódóan utólagos bizonyítással is élhet [új Pp. 521. § (3) bek.].



Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 12.

Kilencezer munkahelyet teremt Debrecenben a kínai akkugyártó beruházása

Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – nyilatkozta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)parlamenti államtitkára pénteken.

2022. augusztus 9.

Távmunkába fektet a legtöbb cég

A rövid távú innovációk kerültek fókuszba a magyar vállalkozások körében, míg a hosszabb távra szóló fejlesztések háttérbe szorultak. A járvány következtében bevezetett home office miatt a vállalatok legnagyobb része, 37 százaléka az elmúlt két évben a legtöbb fejlesztést annak érdekében végezte, hogy az informatikai rendszereket felkészítsék a biztonságos és hatékony távmunkára – derült ki a K&H innovációs indexből. A kutatás szerint szinte minden digitális fejlesztési terület aránya emelkedett 2022 első félévében, a legkevesebb innováció viszont a big data és a mesterséges intelligencia irányában történt. Azok, akik mégis foglalkoznak ezzel , kockázatelemzésre, csalásfelismerésre használják. Az IoT-eszközök kihasználtsága is alacsony, ezek közül az idei első félévben még kevesen, a vállalkozások mindössze 9 százaléka vett igénybe az energiafelhasználás optimalizálása érdekében okosmérőket.

2022. augusztus 9.

Ukrán munkavállalók elszállásolását terhelő áfa levonása

Egy belföldi áfaalany társaság a súlyos munkaerőhiány kiküszöbölése céljából külföldi munkavállalókat alkalmaz. A gyártási tevékenység folyamatosságának biztosítása és a szükséges munkaerő megtartása érdekében a társaság ingyenes szállást is biztosít nekik. A társaság kölcsönzött ukrán munkavállalókat is foglalkoztat. Ez utóbbi ukrán munkavállalók is igazoltan a társaságnál dolgoznak 100 százalékban, azonban az ő díjukat egy munkaerő-közvetítő cég számlázza. A kölcsönzött ukrán munkavállalók esetében a szállásköltség vagy a munkaerő-közvetítő cég díjában szerepel – mint járulékos költség –, vagy azt közvetlenül a társaság fizeti a szállásadóknak. Az Ukrajnában jelenleg fennálló háborús helyzet miatt az ukrán munkavállalók jelezték a társaságnak, hogy az Ukrajnában élő hozzátartozóik kimenekítéséhez szükséges bizonytalan ideig távol maradnak, illetve nem végeznek munkát, valamint a fenti időszakot követően csak akkor tudnak újra munkába állni, ha a hozzátartozóik elszállásolását az üzemek közelében meg tudják oldani. A társaság azt tervezi, hogy a jövőben az ukrán munkavállalók családtagjainak az elszállásolását is a jelenleg igénybe vett munkásszálláson oldja meg, akár plusz férőhelyek biztosításával. A szállásokat továbbra is az ukrán munkavállalók használnák, csak egy-egy szobában hozzátartozókat is elhelyeznének, vagyis minden szobában lenne ukrán munkavállaló, illetve egy-egy ukrán munkavállaló nagyobb szálláshelyet kapna. Így az ukrán munkavállalók maguk mellett tudhatják a hozzátartozóikat és folytathatják a munkát, a társaság pedig továbbra is rendelkezni fog a gyártáshoz szükséges munkaerővel. Levonhatja-e a társaság a saját maga által foglalkoztatott és a kölcsönzött ukrán munkavállalók, illetve azok hozzátartozóinak elszállásolását terhelő áfát? Az Adó szaklapban megjelent kérdés-válasz.