Év végéhez közeledve gyakran előfordul, hogy a nyugdíjkorhatár betöltésétől még hosszú évekre lévő személy készülődni kezd a nyugdíjba vonulásra, ahogy mondani szokták: összeszámíttatja az éveit. Különösen gyakran teszik ezt azok a hölgyek, akik a nők kedvezményes nyugellátását, a „nők 40”-et tervezik igénybe venni, és egészen pontosan szeretnék tudni, hogy ez mikortól lehetséges számukra.
Az időzítés és a nyugdíj várható összege szempontjából is alaposan körbejárjuk a kérdést.
Hivatalból és kérelemre is elindulhat a szolgálati idő összeszámlálása. A külföldi szolgálati idő igazolásában segít a magyar nyugdíjbiztosító.
Elmondjuk, mikortól és meddig lehet benyújtani a nyugdíj-igényt, és mi történik ha a kérvényező meggondolja magát.
A felmerülő lehetőségek közül a nyugdíj várható összege alapján is érdemes lehet választani. Ismertetjük a lehetőségeket.
Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Munka törvénykönyve rendelkezéseit egyszerre kell alkalmazni. Elmondjuk, hogyan.
Ismertetjük a megőrzendő munkaügyi iratok körét, a megőrzési határidőket, a bejelentési kötelezettségeket, és azt is, milyen bírságra számíthatnak a hibázó munkáltatók.
Ha lehetne, átlagosan már 57 évesen nyugdíjba vonulnának a harmincas, negyvenes és ötvenes korosztály tagjai – erre jutott a K&H biztos jövő felmérése. Ha tehetnék, 19 százalékuk legfeljebb 50 éves koráig dolgozna. Ugyanakkor mindössze 10 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, hogy a törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár elérése előtt valóban nyugdíjba tudnak majd vonulni.
A felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás. Most az 1958-ban születettek vannak döntési helyzetben.
Amikor a különböző társadalombiztosítási ellátásaik mellett az érintettek betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, felmerül a kérdés, hogy van-e jelentősége ennek a ténynek az ellátásuk szempontjából? Lehet-e változtatni az ellátás összegén? Megválaszoljuk a kérdéseket.
A szolgálati idő hosszáról hivatalból adategyeztetéést indít a nyugdíjbiztosítási feladatot ellátó igazgatási szerv a nyugdíjkorhatár betöltése előtt három évvel. A nyugdíjbiztosító elküldött adatsorára reagálva észrevételt lehet tenni, amit vizsgálat követhet.
Januártól márciusig nyugdíjelőleget állapítanak meg a benyújtott nyugdíjigények nyomán. Márciusban megjelennek a valorizációs szorzószámok, amelyek után számítják ki a nyugdíj végleges összegét.
Általában az legkedvezőbb, ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor a munkáltató mond fel. Ismertetünk minden részletet.
Idén, vagy 2023-ban érdemes-e inkább nyugdíjba menni? Fontos a kérdés eldöntése azok számára is, akik folytatni akarják a munkát, és azok számára is, akik valóban visszavonulni szeretnének. Bemutatjuk a legfontosabb szempontokat.
Mivel a nyugdíj korhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét. A nők negyven év jogosultsági idővel természetesen továbbra is nyugdíjba mehetnek.
A nyugellátások pontos, időben történő megállapíthatósága érdekében szigorú előírások biztosítják, hogy az ehhez szükséges bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget megfelelően teljesítsék az érintettek, közöttük a munkáltatók is. Jó tudni azt is, hogy milyen következményei vannak a hibáknak, vagyis annak, ha nem megfelelően, esetleg egyáltalán nem, vagy késedelmesen történik meg az előírt adatszolgáltatás, a bejelentési, nyilvántartási kötelezettség teljesítése.
A nyugdíjba voulás elhalasztása nem ritka, mert a nyugdíj-jogosultság bekövetkezésekor nem kötelező a nyugdíjigény benyújtása, annak időpontja a jogosult döntésétől függ. Egyszerűbbé teszi a helyzetet, hogy az öregségi nyugdíj megállapításának már nem előfeltétele a biztosítási jogviszony (például munkaviszony) megszüntetése.
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Többen éreznek sürgető döntési kényszert év végéhez közeledve. Vajon tényleg ez a legjobb időpont? Mit lehet tenni, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíjigényünk benyújtását?
A nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Érdemben különbözhet a nyugdíj, ha a korhatárt elérők idén, 2021-ben, vagy 2022-ben vonulnak nyugdíjba.
