Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslése szerint 2023-ban a magyar építőipari cégek 15-20 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztattak – közölte a szakszövetség.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján mérte fel a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, valamint szóban is tájékozódott tagszervezeteinél.
A közlemény szerint az 50 fő alatti és az 51-100 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező cégeknél alig akad külföldi munkavállaló, de a 100 fő felettieknél – a válaszadók 40 százaléka – is csak 1-2 százalékot tesz ki a külföldiek aránya az összfoglalkoztatotti létszámon belül.
A 27 uniós ország közül kiemelendően Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, emellett Ukrajnából érkeznek külföldi munkavállalók, akiket fizikai és szellemi munkakörben egyaránt alkalmaznak a cégek.
A vállalkozások fele alkalmazott Ukrajnából érkező fizikai dolgozót, míg 10 százaléka szellemi munkakörben adott munkát nekik.
Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását a válaszadók egynegyede jelölte meg. Mind fizikai, mind szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket – a teljesség igénye nélkül – Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból, Mongóliából – írták a közleményben.
A megkérdezett kölcsönbe vevő cégek munkaerő igényét a minősített magyar köcsönbeadó cégeken kívül külföldi magánszemélyek, ügynökök, vagy akár harmadik országban toborzó cégek is elősegítik, hogy azután a dolgozók egyéni munkavállalási formában folytassák magyarországi tevékenységüket – közölte az ÉVOSZ.
A harmadik országbeli munkavállalók részére az őket alkalmazó cégek szállást is biztosítanak, leggyakrabban családi házakban, vagy lakásokban.
A megkérdezett cégeknél a harmadik országbeli munkavállalók esetében a foglalkoztatás időtartama maximálisan 24 hónap, vagy annál hosszabb időtartam, amelyet leggyakrabban a munkavállalók felmondása, vagy a határozott idő lejárta szakít meg.
A felmérésben a válaszadó cégek több mint fele maximális elégedettségét fejezte ki a harmadik országbeli munkavállalók munkájának kapcsolatban, éppen ezért 2024-re is tervezik alkalmazásukat.
A hazai építőipari vállalkozások egyúttal azt is jelezték, hogy sokasodik a külföldi befektetők által közvetlenül, külföldi érdekeltségű cégeken keresztüli unión kívüli munkaerő foglalkoztatása. Jellemzően távol-keleti és török befektetők létesítményeinek megvalósításához a befektető relációjából hozzák az építési termékeket, a munkavállalókat és a kivitelezői gépi kapacitásokat, technológiát is – közölte az ÉVOSZ.
(MTI)
A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?
A polgármesterek fizetésemeléséről szóló törvénymódosításról, a munkáshitel szabályairól – döntött hétfőn az Országgyűlés, amely kimondta az Airbnb-típusú lakások engedélyezésének két éves moratóriumát is.
A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
