A cafeteriáról egyeztetne a MASZSZ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egyeztetést kezdeményezett a cafeteria adóztatásának tervezett változtatásairól a parlamenti pártok frakcióvezetőivel és az országgyűlési bizottságok vezetőivel, még az adótörvények elfogadása előtt.


A MASZSZ hangsúlyozta, hogy a béren kívüli juttatások a munkavállalók jövedelmének részét képezik, ezért ha változnak a cafeteria adóztatásának szabályai –  kormányzati tervek szerint megszűnnének például egyes elemei, így az albérleti hozzájárulás, a lakáscélú hitelek, illetve a diákhitelek támogatásának adómentessége -, a foglalkoztatottak a jelenleginél lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek.

A munkáltatóknak ugyanis két lehetőségük lesz: vagy a SZÉP-kártya kivételével, amelyet nem terhel majd magasabb adó, teljesen megszüntetik a cafeteriát, vagy beépítik a bérbe, ám ekkor a dolgozók nettó jövedelme lényegesen, akár havi tízezer forinttal is csökken.

A szakszervezet szerint az a megoldás, ha az eddigi juttatások nettó értéke nem csökken. 

Közölték, a MASZSZ nem vitatja a kormánynak az adózás egységesítésére és egyszerűsítésére vonatkozó törekvéseit, viszont  szeretné elérni, hogy a munkaadók a cafeteria valamennyi elemét építsék be a bérbe. Ahhoz azonban, hogy a munkavállalók érdekei ne sérüljenek, az eddigi juttatásokat „felbruttósítva” kellene beszámítani.

[htmlbox mt_kommentar]

A szakszervezet szerint megoldást jelenthetne, ha a béreken belül ezt az összeget a kormány kedvezményesen adóztatná, esetleg részlegesen adómentessé tenné. Így mindenki megkapná az eddigi béren kívüli juttatásokat, és ez a munkaadók számára sem jelentene többletkiadást. A költségvetés bevételei emiatt jelentősen nem csökkennének, viszont a jelenlegihez képest ezzel is tisztább viszonyokat lehetne teremteni – írta a MASZSZ.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.