A hét kérdése: rendkívüli munkaidő kifizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Mt. 107. § b. ) pontja szerinti, munkaidő kereten felüli munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. Ennek mennyiségét, óraszámát éves munkaidőkeret alkalmazása esetén (Koll.szerz.szerint) 2013.december 31-én tudjuk megállapítani. Ez a rendkívüli munkaidő 2013.év teljes időszakában „gyűlt” össze. A dolgozóinkat havi bérezéssel fizetjük. Hogyan kell kiszámolnunk december hónapban a rendkívüli munkavégzésre járó alapbért? Kötelesek vagyunk a decemberi általános munkarend szerinti 20 nap alapján megállapítani az egy rendkívüli órára eső alapbért  (osztószám 160?)? Ha igen, akkor Kollektív szerződés alapján eltérhetünk-e ettől és megállapodhatunk-e úgy a szakszervezettel, hogy az osztószám a rendkívüli munkavégzés esetén (amennyiben az éves munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőről van szó) 174. Ha nem, akkor hogyan értessük meg a dolgozóinkkal, hogy megkapták a nekik járó 50 %-os túlórapótlékot, annak ellenére, hogy a bérszámfejtési lapon nem ez látszik?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 107. § b) pontja értelmében rendkívüli munkaidő a munkaidőkereten felüli munkaidő.

Az Mt. 143. § (1) bekezdés szerint a munkavállalót a (2)–(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A (2) bekezdés b) pontja pedig kimondja, hogy a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidőkereten felül végzett munka esetén.

Az Mt. 139. § (1)-(2) bekezdése szerint a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
2013. augusztus 1-jétől hatályos Mt. 139. § (3) bekezdés alapján a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően –

  • a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
  • b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

A bérpótlék számításának alapja az alapbér (természetesen a felek, vagy kollektív szerződés ettől eltérően is megállapodhatnak), vagy havibér esetén az egy órára járó alapbért a 174-es osztószámmal számíthatjuk ki. Azaz, Túlmunkadíj= Alapbér/174*túlmunkaidő*1,5

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 2.

Munkaszüneti napi munkavégzés

A munkaszüneti napok megbontják a hétköznapok egyhangúságát azzal, hogy – ahogy nevük is sugallja – a munka ezeken a napokon szünetel. Ugyanakkor bizonyos feladatokat minden nap el kell látni, így a munkaszüneti nap nem mindenki számára jelenti a munkavégzési kötelezettség tényleges szünetelését, őket e tekintetben az aznapi munka magasabb díjazása kompenzálja.

2024. július 1.

Vasutas Szakszervezet: El a kezekkel a home office-tól!

Végtelenül barátságtalan lépésnek tartja a Vasutasok Szakszervezete Lázár János legújabb népszerűtlen döntését, a home office betiltását. A VSZ a vasutasok tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében is felszólítja a minisztert, vonja vissza ez a családellenesnek is számító intézkedést.