A hét kérdése: részmunkaidő díjazása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Társaságunk tevékenysége folytán munkavállalóink 3 havi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 92.§-nak rendelkezései lehetővé teszik azt, hogy az általános teljes napi munkaidő (8 óra) 12 órára emelhető, amelyet a legtöbb munkavállaló esetében a munkaszerződésben rögzítünk. Arra is van példa ugyanakkor, hogy az általános teljes napi munkaidőtől rövidebb munkaidőben foglalkoztatjuk a munkavállalót.

A munkavállalóink díjazása órabérben, – a munkakörre vonatkozó szükséges iskolai végzettsége tekintettel – a garantált bérminimum díjtételének alapul vételével történik. A kötelező legkisebb munkabérre és garantált bérminimumra vonatkozó külön jogszabály szerint a fordított arányosság elvén kell megállapítani az órabért, amennyiben a teljes napi munkaidő 8 óránál hosszabb ill. rövidebb. Ugyanez az elv érvényesül részmunkaidő esetén.

Kérdésünk az, hogy a 3 havi munkaidőkeretre tekintettel, ha az adott hónapban a teljesítendő átlagos havi óraszám alatt teljesít a dolgozó, akkor meg kell e fizetni neki havi szinten a garantált bérminimum összegét (118.000 Ft), annak ellenére, hogy az elvégzett munka a teljesített óraszám és az órabér szorzatán alapul?

Ha a dolgozó napi munkaideje 6 óra, akkor hogyan alakul az órabére, ha ez a 6 óra rövidebb teljes munkaidő vagy részmunkaidő?


Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén minden esetben munkaszerződésben kell rögzíteni a hosszabb napi teljes munkaidő alkalmazását.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. § (1)-(3) bekezdése meghatározza a kötelező legkisebb munkabér havi, heti, napi, óránkénti tételét. A 2. § (4) bekezdése az órabértételre vonatkozóan arányosítást ír elő. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér órabér tételét úgy kapják meg, hogy leosztják a munkaórák számával, amennyiben a munkavállalót rövidebb teljes napi munkaidőben foglalkoztatják, az osztószám arányosan csökken, melynek következtében az órabértétele növekszik. Ugyanez igaz a hosszabb teljes napi munkaidőre, a napi munkaidő növekedésével, az osztószám nő, így csökken az órabér összege. Tehát rövidebb, illetve hosszabb napi munkaidő esetén is fontos, hogy a havi munkabért nem kell arányosítani, tehát a kötelező legkisebb munkabért a rövidebb (és hosszabb) napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak is meg kell kapniuk.

Ettől eltérően alakul a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkabére. Részmunkaidő esetén a havi, napi és órabért is arányosan csökkenteni kell. Tehát részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén nem áll fenn az a kötelezettség, hogy 8 óránál rövidebb munkaidő esetén is meg kell kapnia a kötelező legkisebb munkabér összegét.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a 156. § (2) bekezdése főszabályként rögzíti, hogy órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. Tehát főszabályként minden hónapban ki kell fizetni a garantált bér teljes összegét órabéres díjazás esetén is, ettől viszont a felek megállapodásával el lehet térni. Tehát a felek megállapodhatnak abban is, hogy munkavállaló a ténylegesen ledolgozott órák után kapja meg a munkabérét. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Tehát a munkaidőkeret lejártakor minden esetben el kell számolni.

Válaszadó: Dr. Fodor T. Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.