A jogszerűség próbája is a próbanap


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre általánosabbá válik az egynapos próbaidő, a próbanap intézménye a magyar cégek körében is. Fontos azonban, hogy a jelöltet ezért munkabér is megilleti – olvasható az RSM DTM legfrissebb blogbejegyzésében.


Akár egy nap alatt is bebizonyosodhat, ki a legmegfelelőbb munkavállaló egy adott pozícióra – ez az elgondolás húzódik meg az úgynevezett „próbanap” általánossá válása mögött. A próbanap alkalmazásának elterjedése annak ellenére jellemző, hogy a munkavállaló képességeinek megismerésére alapvetően a „próbaidő” intézménye szolgál. Ennek ellenére egyre elterjedtebb az az eset, hogy az ideális jelöltet/jelölteket csupán egy próbanapra hívja be a lehetséges jövőbeni munkáltató mindenféle adminisztráció elvégzése nélkül.

Amellett, hogy az ideális jelölt tanúságot tehet tudásáról, a próbanapon a munkáltató meggyőződhet a jelölt munkatempójáról, hozzáállásáról, kommunikációs készségéről, és arról is, hogy az újonc ténylegesen illik-e a csapatba. Nem mellékes az a szempont sem, hogy így a jelölt is komplexebb képet kaphat a cégről, a munkaviszonyokról és a körülményekről.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a próbanap keretében történő foglalkoztatás munkaviszonynak minősül. Az elvégzett munkáért a próbanapot töltő jelöltet ellenérték illeti meg. Bár munkajogilag a próbanap fogalma nem létezik, legálisan kivitelezhető: egyrészt a törvényben szabályozott próbaidő alkalmazásával, vagy alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás keretében, illetve megoldás lehet az egy napra szóló határozott idejű munkajogviszony megkötése is.

Mindez persze a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó adminisztrációval jár: a jelöltet be kell léptetni, le kell jelenteni, a bért és a járulékokat ki kell fizetni, még ha egy napra is. Még így is megéri azonban elvégezni ezeket az adminisztrációs feladatokat, hiszen ezek elmulasztása esetén a munkáltató feketemunkát végeztet és adócsalást követ el. Továbbá a jelöltben is jó benyomást kelt a jogszerű eljárás: ha nem is ő lesz a munkavállalónk, nem kelti rossz hírét a cégnek, és erre a mai gazdasági helyzetben nagyon vigyázni kell.

Kíváncsi voltam, milyen anyagokat lehet találni az internet a próbanappal kapcsolatosan. Megdöbbenve olvastam nem egy olyan beszámolót, hogy egyes szektorokban akár egy hétre is próbamunkára hívják be az „ideális jelölteket”, majd a hét leteltével elküldik őket, lévén nincsenek megelégedve munkájukkal. „Természetesen” ellenértéket nem kaptak az elvégzett munkájuk után. Mi ez, ha nem a munkaerő kihasználása, csak azért, mert a cég munkaerőhiányban szenved, mégsem akarnak felvenni új dolgozót. Úgy gondolom, valakiről egy nap alatt, de még egy próbafeladat alatt is ki tud derülni, ténylegesen ő-e a megfelelő ember számunkra, vagy sem!

E helyzetek kezelésére azt tanácsolom, akit próbanapra hívnak be, írjon alá egy 1 napos határozott idejű szerződést. S ha már egy egész hétre be akarják hívni a képességek felmérése végett, akkor pedig alkalmazzák a pontosan erre hivatott próbaidő intézményét.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.