Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Eurostat legfrissebb, a tagállami minimálbérekre vonatkozó statisztikai adatai szerint újabb mélypontot ért el a magyar minimálbér értéke az Európai Unión belül. Lapszemle.
Az Mfor felhívja arra a figyelmet, hogy egy évvel ezelőtt még három ország is Magyarország mögött volt az unióban: Románia, Lettország és Bulgária. A többi tagállamhoz viszonyított minimálbér-csökkenésben jelentős szerepet játszott a forintárfolyam, hiszen gyengülésnek indult a hazai fizetőeszköz a közös valutával szemben.
Fontos kiemelni, 2022-ben a román és a magyar minimálbér között 2,3 százalékos differencia volt, idén ez már 4,7 százalék lett, Románia javára. Ennek egy része szintén az árfolyamhatásokkal magyarázható. A román minimálbér bruttóban megelőzte a magyart, de Romániában 2018 óta a dolgozókra hárul teljes egészében a 35 százalékos társadalombiztosítási járulék, ez önmagában magasabb a hazai elvonás 33,5 százalékos szintjénél.
A rangsort változatlanul Luxemburg vezeti 2387 euróval (nagyjából 900 ezer forint), mögé a tavalyi ötödik helyről felzárkózott Németország 1987 euróval. A dobogó harmadik fokán pedig Belgium van 1955 euróval.
Forrás: Index
Teljes cikk: https://index.hu/gazdasag/2023/02/08/minimalber-beremeles-europa-romania-szegenyseg/
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
