Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
A magyarországi vállalatok 78 százalékát érintette idén valamilyen mértékben a munkaerő fluktuációja, ami főként a gépgyártási és a nehézipari szektorra volt jellemző – közölte a Profession.hu a friss, HR Körkép 2023 kiadványa alapján szerdán.
Továbbra is a 18-39 éves munkavállalók a legaktívabbak az álláspiacon, azonban míg 2021-ben az ehhez a korcsoporthoz tartozó dolgozók egyharmada váltott munkát, 2023-ban már több mint fele.
Hozzátették, hogy a középfokú végzettségű munkavállalók cserélnek leggyakrabban állást: 53 százalékuk váltott munkahelyet idén, 8 százalékkal többen, mint tavaly. Jelentősen nőtt viszont a felsőfokú végzettségűek körében az aktív munkakeresők aránya az elmúlt két évben: 2021-ben az érintett munkavállalói csoport 23 százaléka, idén viszont már 45 százaléka váltott munkát.
Ugyanakkor jelezték, hogy többek között a járványhelyzet okozta bizonytalanság miatt két éve még erős visszafogottság jellemezte a munkavállalókat a munkahelyváltás terén.
A közlemény idézte Dencső Blankát, a Profession.hu piackutatási szakértőjét, aki elmondta: a korlátozottabb munkalehetőségek ellenére is jelentős munkavállalói aktivitást a remélt magasabb bér is jelentősen motiválja. Ilyen helyzetben különösen fontos a cégek számára a munkaerő megtartása és az új szakemberek minél hatékonyabb felvétele. Ahhoz azonban, hogy vonzó legyen a munkavállók számára a vállalat, nem csak a pénzbeli juttatás lehet meghatározó tényező, például a gyors és hatékony felvételi folyamat vagy a távmunkavégzés biztosítása, valamint a bértranszparencia is javíthatja a munkavállalók viszonyulását a céghez.
(MTI)
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
