Munkabér vagy borravaló?
Cikkünkben a borravaló munkajogi megítélésének kérdéseit járjuk körül.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkahelyi vezetők fizetése, céges autója, munkaidejének rugalmassága gyakran irigylésre méltó lehet, az előnyök mellett a vezető pozíció – a fokozott felelősség és munkateher mellett – ugyanakkor kevesebb munkajogi védelemmel járhat együtt. Ki számít a Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében vezető állású munkavállalónak, és milyen – az általánostól eltérő – munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk?
Elsőként fontos kiemelni, hogy nem attól lesz vezető állású munkavállaló valaki, hogy egy adott cég belső szervezetében őt vezetőnek tekintik-e vagy annak nevezik-e, vagy sem. Jellemzően nagyobb munkaszervezetek, pl. magyar nagyvállalatok, multinacionális társaságok esetében számos olyan vezetőnek számító, vezetőnek tekintett, vagy akár a munkaköre elnevezésében a “vezető” szót viselő munkavállaló lehet, akik beosztottak felett diszponálnak, mégsem felelnek meg az Mt. szerinti vezető állású munkavállalók definíciójának. Ők az Mt. értelmében nem vezető állású munkavállalók.
Ki minősül vezető állású munkavállalónak?
Az Mt. szerint a törvény erejénél fogva vezető állású munkavállaló a munkáltató (cég, szervezet) legfőbb vezetője, tehát pl. egy Kft. ügyvezetője, vagy egy részvénytársaság elnök-vezérigazgatója. De ugyanígy vezető állású munkavállalók azok is, akik ezen legfőbb vezetők közvetlen irányítása alatt állnak, és jogosultak őket akár részben akár egészben helyettesíteni. ,Ha ezek a helyettesek olyan feladatot látnak el, amely a munkáltató működését érdemben meghatározza és döntéseivel a munkáltató gazdálkodására érdemi befolyással lehet, az Mt. értelmében is vezető állású munkavállalók. Ebbe a körbe tartozik például egy cég kereskedelmi vezetője, vagy gazdasági igazgatója. A vezető állású munkavállalók, harmadik csoportjába azon vezetők tartoznak, akik a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört töltenek be és meghatározott bérszint feletti a fizetésük. Utóbbi kritériumnak az felel meg, akinek az alapbére eléri a mindenkori minimálbér hétszeresét és a felek a munkaszerződésben kifejezetten úgy állapodtak meg, hogy mindezen okok és feltételek fennállása miatt a munkavállaló minősüljön vezető állású munkavállalónak. Ezen harmadik vezetői kategória tehát minden esetben a vezetői státuszról való megállapodást igényli. Azt pedig, hogy mely munkakörök minősülnek kiemelkedő jelentőségűnek vagy fokozottan bizalmi jellegűnek, az adott munkáltató tevékenysége, szervezete ismeretében kell minden esetben eldönteni.
A vezetők munkaszerződésében nagyobb a lehetőség az Mt-től eltérni, kivéve…
Az Mt. a nem vezetők esetében úgy rendelkezik, hogy munkaszerződésük az Mt. második, munkaviszonyra vonatkozó részében foglalt rendelkezésektől – hacsak az Mt. kifejezetten másként nem rendelkezik – csak a munkavállaló javára, előnyére térhet el.
Ezzel szemben a vezető állású munkavállalók esetében az Mt. lehetővé teszi, hogy a felek ettől sokkal szélesebb körben térjenek el a törvény szabályaitól. A vezetők esetében csak néhány konkrét, az Mt-ben megnevezett esetben nem lehet a munkavállaló hátrányára eltérni:
Ez tehát annak a munkajogi védelmi keretrendszernek a minimuma, ami a vezető állású munkavállalókat is megilleti.
Szigorúbb munkajogi feltételek vezetői munkakörben
Bizonyos körben maga az Mt. tartalmazza a vezetőkre vonatkozó szigorúbb feltételeket. További munkajogi kérdésekben pedig a munkaszerződésben lehet eltérni – elég széles körben – az általános szabályoktól, akár a vezető hátrányára.
Így például maga az Mt. írja elő az alábbi szigorúbb vagy kedvezőtlenebb szabályokat:
Első látásra az Mt. kedvező szabályának tűnik, hogy a vezető munkarendje kötetlen, azonban ez egyúttal azt is jelenti, hogy egy vezető esetében fogalmilag nincs túlóra, így túlórapótlék sem.
Az Mt. fent összefoglalt, a vezetőkre nézve az általánosnál szigorúbb szabályain túl, maguk a felek is eltérhetnek a munkaszerződésben az Mt. második részének szabályaitól akár a vezető állású munkavállaló javára, de akár a hátrányára is. Az Mt. második részében találhatók például többek között a munkabér szabályai, és a szabadságra vonatkozó rendelkezések. Így például a vezető esetében sajátos szabályok alkothatók az őt megillető szabadság mértékét illetően, vagy akár arról is megállapodhatnak a felek, hogy a vezetőt az alapbérén és esetleges prémiumán felül megilletik-e egyéb – más, nem vezető munkavállalókat megillető – juttatások, bérpótlékok.
A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Cikkünkben a borravaló munkajogi megítélésének kérdéseit járjuk körül.
Kiemelkedően szerepeltek a budapesti szakmát tanuló fiatalok az országos szakmai versenyek döntőjén, a Szakma Sztár Fesztiválon. A budapesti szakképző iskolák végzősei 35 érmet szereztek 27 szakmában. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tegnap nagyszabású ünnepségen vállalkozásindítási inkubációs támogatással és nagyértékű vásárlási utalvánnyal jutalmazta a budapesti dobogósokat, illetve felkészítő tanáraikat.
Áprilisban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezer fővel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!