A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályokról dióhéjban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogalkotó – értékelve a vezető állású munkavállalók jogviszonyának sajátosságait – igen széles körű eltérési lehetőséget biztosít a felek számára a munka törvénykönyvének (Mt.) munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól. A vezető fogalmának pontos meghatározása után e szabályokat, illetve eltérési lehetőségeket mutatjuk be vázlatosan.

A vezető fogalma

A törvény erejénél fogva vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője (pl. ügyvezető), valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (pl. cégvezető). Ezek a munkavállalók attól függetlenül minősülnek vezetőnek, hogy munkaszerződésük tartalmaz-e erre vonatkozó rendelkezést, illetve, hogy mennyi az alapbérük.

A fentiek mellett a jogalkotó lehetőséget biztosít arra, hogy a felek munkaszerződésben – azaz közös megegyezéssel, nem pedig egyoldalú munkáltatói aktussal – bizonyos munkakörökben előírják a vezetőkre vonatkozó szabályok alkalmazását.

Erre az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén kerülhet sor:

– A munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be. (Az ilyen munkakörök meghatározása általános jelleggel nem lehetséges, azt minden esetben a munkáltató tevékenysége, szervezete ismeretében lehet csak megtenni.)

– A munkavállaló alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét, azaz 2017-ben a 892.500 forintot.

A vezetőkre vonatkozó eltérő szabályok

A jogalkotó egyrészt maga is alkotott a vezetőkre vonatkozó, általánostól eltérő szabályokat, másrészt igen széleskörű eltérési lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy munkaszerződésben az Mt. szabályaitól eltérjenek. E szabályok közül előbb a törvényben szereplő általánostól eltérő szabályokat ismertetjük, majd a felek megállapodásának korlátait mutatjuk be.

A törvény alapján a vezetőkre – a felek eltérő megállapodása hiányában – az alábbi szabályok vonatkoznak:

” ”

A felek munkaszerződésben az Mt. teljes Második Részétől szabadon eltérhetnek, azaz akár a munkavállaló javára, akár hátrányára is alkothatnak eltérő szabályokat

– A vezető munkarendje kötetlen.

– A vezető gondatlan károkozás (azaz nem csak súlyos gondatlanság és szándékosság) esetén is a teljes kárért felel.

– A vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

– A munkáltató felmondás esetén a felmondást nem kell indokolni, a felmondási korlátozásokat, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó felmondási tilalmat nem kell alkalmazni.

– Az azonnali hatályú felmondás joga a vezetővel szemben az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható.

– A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hat havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdése után került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.

– A vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.

– A vezető nem szerezhet részesedést – a nyilvánosan működő részvénytársaságot (nyrt.) kivéve – a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben.

– A vezető nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet.

– Köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.

A felek munkaszerződésben az Mt. teljes Második Részétől (ide tartoznak a munka- és pihenőidő, munkabér, kártérítési felelősség szabályai, valamint a fentebb említett szabályok is) szabadon eltérhetnek, azaz akár a munkavállaló javára, akár hátrányára is alkothatnak eltérő szabályokat. Így például kizárható a bérpótlékok alkalmazásának szabálya, vagy a vezető életkorától és családi állapotától független, fix mértékű szabadság megállapítására is sor kerülhet, de önálló, a fentiektől eltérő összeférhetetlenségi szabályok is megállapíthatóak stb.

Az alábbi szabályoktól azonban a felek megállapodása sem térhet el:

– A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.

– A vezetőt az emberi reprodukciós eljárással összefüggő orvosi kezelés, valamint a kötelező orvosi vizsgálat idejére mentesíteni kell a munkavégzés alól, illetve megilleti a szoptatási munkaidő-kedvezmény.

– A várandósság, szülési szabadság, valamint emberi reprodukciós eljárásban való részvétel tartamára vonatkozó felmondási tilalmakat alkalmazni kell.

– A nőt várandósságától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfit pedig gyermeke hároméves koráig éjszakai munkavégzésre nem lehet kötelezni.

– A szülési szabadságra való jogosultság szabályaitól nem lehet eltérni.

---