Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Megszűnt az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés, helyette a jövőben ajánlás segíti a vállalkozásokat a munkáltatói és a munkavállalói oldal közötti helyi kollektív szerződés megkötésében – közölte az ÉVOSZ csütörtökön.
Közleményükben azt írták, hogy a 2009 decemberében kiterjesztett Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést (ÉÁKSZ) 2023. november 29. napjával Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter visszavonta.
Emlékeztettek arra, hogy korábban a 2009-ben megkötött építőipari kollektív szerződést az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), majd az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ) is felmondta.
Hozzátették, hogy a jogszabályi környezet változása és az építési ágazat szétaprózódása vezetett az kiterjesztett kollektív szerződés megszűnéséhez. Az ÉÁKSZ közzétételét követően hatályba lépett jogszabálymódosítások következtében az ÉÁKSZ tartalma elavulttá, alkalmazhatósága kérdésessé vált. A kialakult jogszabályi környezet sem a munkáltatóknak, sem a munkavállalóknak nem kedvezett, nem volt világos, hogy az ÉÁKSZ rendelkezései a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény adta keretek között mennyiben és milyen tartalommal irányadóak – fejtették ki.
A jogszabályi környezet nem tette lehetővég új ágazati kollektív szerződés megkötését, ezért tárgyalások indultak, hogy egy új, mindkét fél részére elfogadható új ajánlás jöjjön létre.
A közel két évig zajló tárgyalások eredményeként az ÉVOSZ és az ÉFÉDOSZSZ közös ajánlást ad ki az építési vállalkozásoknak, az ajánlás iránymutatást ad a vállalkozásoknak a munkáltatói és a munkavállalói oldal közötti helyi kollektív szerződés megkötéséhez. Az ajánlás az ÉVOSZ honlapján elérhető.
(MTI)
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
