Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Gyakran találkozunk az ebédidő, a munkaközi szünet, a cigiszünet, és a képernyő előtti munkavégzés esetén járó szünet elnevezésekkel, amelyek azonban nem azonos fogalmak, érdemes ezért a tartalmukkal tisztában lennünk.
A régi Munka Törvénykönyve a munkaközi szünetet 1992 előtt ebédidőnek nevezte. A törvényben használt elnevezés megváltozása arra utalt, hogy a munkavállaló a munkaközi szünetet nemcsak étkezésre, hanem a regenerálódás más formájára is használhatja. Mivel a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, tehát ezen időtartam alatt a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség sem terheli, ezért a munkavállaló gyakorlatilag szabadon dönthet arról, mivel tölti a munkaközi szünetet.
A munkaközi szünet minimális és maximális hosszát, kiadásának garanciális szabályait a munka törvénykönyve meghatározza, amelyet az Amikor a munkahelyen is kicsengetnek c. írásunkban részletesen ismertettünk.
A cigiszünet tulajdonképpen azt az esetet jelenti, amikor a munkavállaló a törvény szerint kiadott munkaközi szünetét dohányzással tölti. Külön cigaretta szünetről a törvény azonban nem rendelkezik. Habár a nikotin hiánya sok munkavállalónál komoly problémákat okoz, munkaközi szüneten kívül dohányzásra csak a munkáltató engedélyével nyílhat lehetőség. Megoldási alternatíva lehet, ha a felek hosszabb idejű munkaközi szünetről állapodnak meg, amit a munkáltató több részletben adhat ki, és így a munkavállalónak is több alkalma van dohányzásra. Ezzel viszont együtt jár az is, hogy a munkavállaló hosszabb időt köteles a munkahelyen tölteni, a munkaközi szünetre járó díjazás nélkül. Amennyiben a munkáltató a munkahelyet kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók kezdeményezésére, illetve egyetértésével nemdohányzó munkahellyé nyilvánítja, úgy dohányzóhely kijelölésére, és így dohányzásra a munkahelyen nincs is lehetőség. Egyébként munkahelyen kizárólag a dohányzásra kijelölt helyen lehet dohányozni, a nemdohányzó munkavállalók védelme érdekében.
A képernyő előtti munkavégzés esetén egy külön jogszabály rendelkezik arról, hogy a munkavállaló folyamatos képernyő előtti munkavégzését óránként legalább 10 perces, össze nem vonható szünetekkel kell megszakítani. Képernyős munkakörnek az olyan munkakör minősül, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább 4 órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.
A szellemi foglalkozásúak zöme ebbe a kategóriába tartozik, de a légi forgalom irányítást végző munkavállalónak is fel kell állnia óránként tíz percre a monitor elől. Ez a szünet nem azonos a munka törvénykönyvében szabályozott munkaközi szünettel, ugyanis a képernyős munkavégzés miatt óránként biztosított 10 perc szünet munkaidőnek minősül, ezalatt a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, és díjazás illeti meg a 10 percre. Ez a szünet azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló egy rövid időre álljon fel a képernyő elől, annak káros hatásainak megelőzése, csökkentése érdekében. Ez az időtartam lényegét tekintve nem szünet, hanem csupán a képernyő előtti munkavégzés megszakítása, mivel a munkavállaló más, nem képernyő előtt végezhető tevékenységet folytathat. Így például tanulmányozhatja a papír alapú dokumentumokat, elintézheti a munkahelyi telefonokat, egyeztethet a munkatársakkal.
A jogszabály garanciális szabályként meghatározza, hogy az óránként biztosítandó 10 percek nem vonhatók össze. Nem lehet tehát két óra képernyő előtti munkavégzés után 20 perc szünetet kiadni, de a munka törvénykönyve szerinti munkaközi szünettel összevonható. Például 8 óra napi munkaidő esetén – amiből legalább 4 óra képernyős munkavégzés – 20 perc munkaközi szünet jár, amit legkésőbb 6 óra munkavégzés után ki kell adni. A képernyő előtti és a munkaközi szünet kiadható összevontan úgy is, hogy 5 óra 50 perc munkavégzés után 10 percet nem képernyő előtt, hanem más jellegű munkavégzéssel tölt a munkavállaló. A 10 perc elteltével, hat óra munkavégzés után pedig a munkavégzés megszakításával kiadott 20 perc munkaközi szünetet tölti a munkavállaló. Nincs akadálya annak sem, hogy a képernyős munkavégzés miatti szünet a munkaközi szünet idejére essen.
Az ebédidő és a cigaretta szünet tehát a munkaközi szünet kategóriájába eső fogalmak, mivel a munkaközi szünet ideje alatt van lehetőség étkezésre, dohányzásra. A legalább 4 óra képernyő előtti munkavégzés esetén járó óránkénti 10 perc szünet azonban nem munkaközi szünet, hanem olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló képernyő előtt nem végezhet munkát, de nem képernyős munkaköri feladat ellátására ezalatt az időtartam alatt is köteles.
