Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai: díjazás és pótlékok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közkedvelt a munkáltatók körében akkor, ha csak időszakosan, rövid időre, vagy esetileg felmerülő, konkrét feladat ellátásához van szükségük munkaerőre. Ez az atipikus munkaviszony jóval kevesebb adminisztratív terhet jelent és gazdaságilag is kifizetődőbb. Az alábbiakban áttekintjük, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalók milyen díjazásra számíthatnak és esetükben hogyan alakul a bérpótlékok mértéke, illetve mire kell figyelniük a munkáltatóknak.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 1. § (1) bekezdése értelmében egyszerűsített foglalkoztatás keretében (mezőgazdasági és turisztikai) idénymunka, valamint alkalmi munka végezhető. Az Efo tv. meghatározása szerint idénymunka az a munka, amely esetében a munkáltató tevékenysége a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az alkalmi munka tartalmi megkötést nem tartalmaz, azonban rögzíti, hogy mennyi időre lehet létesíteni. Eszerint az alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, illetve egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
Az alapbér mértéke
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony esetében a minimálbér és a garantált bérminimum adott évre irányadó mértékénél alacsonyabb alapbér, valamint teljesítménybér is megállapítható. Az Efo tv. 4. § (1a) bekezdése a bér kötelező legkisebb mértéket rögzíti, ugyanis kimondja, hogy alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Az idei évben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (XII.15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a kötelező legkisebb munkabért figyelembe véve, havibér alkalmazása esetén 170.000 forint, hetibér esetén 39.083 forint, napibér esetén 7820 forint, órabér alkalmazása esetén 978 forint jár egyszerűsített foglalkoztatás esetén.
Garantált bérminimum esetén, vagyis olyan munkaköröknél, amelyek legalább középfokú iskolai végzettséget, valamint középfokú szakképzettséget igényelnek, havibér alkalmazása esetén 226.200 forint, hetibér esetén 43.805 forint, napibér esetén 8761 forint, órabér alkalmazása esetén 1301 forint jár az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatottnak.
Bérpótlékok mértéke
Főszabály szerint egyszerűsített foglalkoztatás esetén is járnak a munkavállalónak az Mt.-ben előírt, kötelező bérpótlékok.
Rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék: az Mt. 203. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi munkaideje munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül. Ez a rendelkezés azonban nem jelenti azt, hogy a napi munkaidőt meghaladóan elrendelt munkaidőben végzett munkaért a rendes munkaidőre járó munkabérén felül ne illetné meg a bérpótlék a munkavállalót. A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék ez esetben 50% [Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont]. Alkalmi munka esetén, ha a munkavállaló öt egymás követő naptári napig dolgozik, akkor általános teljes napi munkaidő esetén a számára beosztható munkaidő mértéke 40 óra. Ha a munkavállaló ennél többet dolgozik és a ténylegesen teljesített munkaidő ezt a mértéket túllépi, az már rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § (1) bekezdés a) pont] és a munkavállaló az ezért járó bérpótlékra lesz jogosult.
Éjszakai és műszakpótlék: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozókat is megilleti az éjszakai pótlék és a műszakpótlék egyaránt. Az éjszakai pótlék az éjszakai munkáért, vagyis a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzésért jár, ha ennek tartama az egy órát meghaladja. Az éjszakai pótlék mértéke 15% [Mt. 89. § és 142. §]. A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár [Mt. 141. § (1) bekezdés]. A munkaidő kezdetének rendszeres változása egy hosszabb, tartósabb munkaviszonyt fennállását feltételezi, emiatt egyszerűsített foglalkoztatás esetén inkább az éjszakai pótlék merülhet fel gyakrabban.
Vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék: Egyszerűsített foglalkoztatás esetében a munkavállalónak vasárnapra is beosztható rendes munkaidő függetlenül a munka jellegétől vagy a munkáltató tevékenységétől [Mt. 203. § (1) bekezdés h) pont és Mt. 101. § (1) bekezdés]. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalót a vasárnapi munkavégzésért nem illeti meg vasárnapi pótlék. A munkaszüneti napi 100%-os bérpótlék ezzel szemben az Mt. 140. § (2) bekezdése alapján megilleti a munkavállalót, ha munkaszüneti napon kell dolgoznia, akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben.