Cafeteriaként drágább, mégis vonzó az egészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A béren kívüli juttatásként az egészségpénztári befizetés és az egészségbiztosítás még mindig komoly vonzerőt jelent bármely munkáltató kínálatában – derül ki a BDO közlemémyéből.

Április 7-e az egészség világnapja 1950 óta. Ebből az alkalomból dr. Kristóf Kitti, a magyarországi BDO adószakértője összegyűjtötte mindazt, amit ma a magán egészségpénztárakról nagy vonalakban tudni érdemes.

150 000 forint a határ

Az egészség megtartása és helyreállítása egyre inkább termék, mely az életszínvonal fontos része, és amelyet különböző árkategóriákban tudunk megvásárolni az egyes szolgáltatóknál. Ennek megfelelően béren kívüli juttatásként az egészségpénztári befizetés és az egészségbiztosítás még mindig komoly vonzerőt jelent bármely munkáltató kínálatában. Erős employer branding eszköz még akkor is, ha az adózása szigorodott az elmúlt években, és emiatt a munkáltatóknál veszített népszerűségéből, míg a munkavállalók számára felértékelődött ‒ mutatott rá a szakértő.

egészség

Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány ugyan bérként adózik, de a magánszemély ugyanúgy rendelkezhet a befizetett összeg 20%-ának megfelelő adójáról (maximum 150 000 forintról lehet rendelkezni egy adóévben). Ennek figyelembevételével az adózás már kedvezőbb, mint a sima munkabér esetében. Ennél is kedvezőbb az adózása, amennyiben a munkáltató célzott szolgáltatásra fizet be az egészségpénztárba, az ilyen befizetés ugyanis egyes meghatározott juttatásnak minősül, amelynek adóterhe 33,04%. A célzott szolgáltatás számos termékre, illetve szolgáltatásra felhasználható, többek között: gyógyszerekre, gyógyhatású készítményekre, privát szakorvosi ellátásra, szemüvegre, kontaktlencsére, csecsemő- és babaápolási cikkekre, gyógyászati segédeszközökre, gyógytornára, gyógymasszázsra, de akár egészségbiztosításra vagy családikassza-szolgáltatásra is fordítható a befizetett összeg, ami már jelentősen növeli a likviditását.

A csoportos biztosítás kedvezőbben adózik

Az egészségpénztárak mellett további lehetőség egészségbiztosítás nyújtása a munkavállalók részére. Az egyedi biztosítási megállapodások kevésbé népszerűek a munkáltatók körében, mivel ezek adózása megegyezik a munkabérrel, felhasználásuk viszont korlátozott. Csoportos biztosítások esetén azonban már a kedvezőbb, 33,04%-os adóteherrel kell számolnia a társaságoknak, így ez a forma már vonzó lehet, különösen ott, ahol a dolgozók veszélyes vagy valamilyen szempontból egészségkárosító munkát végeznek. A csoportos biztosításnak azonban fontos kritériuma, hogy az egyes biztosítottakra jutó biztosítási díj összege még arányosítással se legyen megállapítható. Munkáltatóként érdemes tehát a biztosítási szerződést és a díjkialakítási konstrukciót alaposan körbejárni, hogy biztosan élhessünk a kedvezőbb adózási lehetősséggel.

Természetesen a munkáltatótól függetlenül is lehetősége van a magánszemélyeknek egészségpénztári befizetésekre, amelyek után ugyanúgy jogosultak rendelkezni az adó 20%-áról. Ezzel együtt mégsem jellemző, hogy a lakosság tömegesen élne ezzel a lehetőséggel, ami mögött szintén az erre költött összegek likviditási korlátai állhatnak – olvasható a BDO közleményében.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.