Család vagy munka? Család és munka!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka világában igen sokszor szembesülünk a címben szereplő dilemmával: a munkavállaló a karrierjére, a pénzkeresésre koncentráljon, vagy fontosabb inkább a családalapítás, gyermeknevelés? Mivel két hasonlóan fontos értékről van szó, a jogalkotás igyekszik nem választani a kettő között, hanem lehetővé tenni azok párhuzamos érvényesítését – írja friss blogbejegyzésében dr. Kártyás Gábor.

Az egyik legkarakteresebb új szabály a család és munka összeegyeztetése érdekében lehetővé teszi, hogy a munkavállaló gyermeke 3 éves koráig kérelmére részmunkaidőben dolgozhasson. A törvény ide vágó szabálya így hangzik: a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ismét egy olyan rendelkezéssel van dolgunk, amely csupán egyetlen mondat, de a gyakorlatban számos értelmezési kérdést vet fel. Tehát: a munkavállaló kérelmére kötelező részmunkaidős foglalkoztatásra áttérni, feltéve, hogy a munkavállaló gyermeke még nincs 3 éves, a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermek 3 éves koráig fog tartani, és a munkaidő az eredeti mérték felére csökken. Ha minden feltétel fennáll, a munkáltató nem utasíthatja el a részmunkaidőre való áttérést, hanem kötelező a munkaszerződést ennek megfelelően módosítani. Ha a munkavállaló kérelme bármely elemében eltér a fentiektől (pl. az eredeti 8 órás munkaidőt nem 4, hanem napi 6 órára szeretné csökkenteni), az már a munkáltató beleegyezését is megkívánja.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben: Június 5: A 2012-es I. törvény: Az új Munka Törvénykönyve Június 13: Munkabér és kártérítési felelősség Október 9-11: IX. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád – előjelentkezés június 30-ig! Az összes Rodin-konferenciát itt találja. Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető!

A részmunkaidőre való áttérés lehetősége azt kívánja elősegíteni, hogy a munkavállaló összeegyeztethesse otthoni kötelezettségeit a munkával. Például, két év gyermekgondozási szabadság után a munkavállaló visszatér ugyan a munkába, de egyelőre csak eredeti munkaideje fele erejéig. Az is lehetséges, hogy a gyesen lévő szülő teljes munkaidőben tér vissza dolgozni, és szülőpárja „váltja” őt a gyermek mellett, aki így teljes munkaidőről részmunkaidőre vált. Hangsúlyozni kell, hogy ilyen kérelmet nem csak a gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló terjeszthet elő, hanem bárki, akinek 3 évesnél fiatalabb gyermeke van. Annak sincs akadálya, hogy mind a két szülő éljen ezzel a lehetőséggel.

A munkáltató tehát a munkavállaló részmunkaidőre vonatkozó ajánlatát a fentiek szerint nem utasíthatja vissza. Ez nem kevés munkaszervezési gondot jelenthet, hiszen az így kieső „fél státuszt” valahogyan pótolni kell. Megoldás lehet egy új részmunkaidős kolléga felvétele, vagy a gazdátlanul maradt feladatok szétosztása a többi munkavállaló között. Erre alkalmas lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás intézménye (a mai törvény kifejezésével: az átirányítás). Ez alapján ugyanis a munkáltató átmenetileg egyoldalú utasítással az eredeti munkakörébe nem tartozó feladatok ellátására is kötelezheti a munkavállalót.

Különösen bonyolult a helyzet, ha a gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállaló helyettesítésére már felvett egy új alkalmazottat a munkáltató, akire a részmunkaidőben visszatérő munkavállaló miatt már csak fele munkaidőben lesz szükség. Ilyenkor a helyettes munkaszerződését is részmunkaidőre lehet módosítani, de felmerülhet a munkaviszony megszüntetése is. Utóbbi esetben a legegyszerűbb megoldás az, ha a helyettest határozott időre, pontosan a távollévő kolléga visszatéréséig veszik fel, hiszen ilyenkor a szerződése amúgy is automatikusan megszűnik a visszatéréssel. Ha azonban a helyettes szívesen ellátja a munkakört részmunkaidőben is, nincs akadálya, hogy a felek eszerint meghosszabbítsák a szerződését.

Mindazonáltal, akármilyen szervezési nehézségek is jelentkeznek a munkáltató oldalán, a törvény nem teszi lehetővé a részmunkaidőre való áttérés elutasítását, ha egyébként a kérelem feltételei fennállnak. E ponton tehát a jogalkotó úgy értékelte, hogy a gyermeknevelés és a munka közötti összhang megteremtése során az előbbi élvez prioritást.

dr. Kártyás Gábor blogja a HR Portálon olvasható.

---