CSED és GYED esetén is vitatható a döntés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogorvoslattal lehet élni akkor, ha az igénylő nem ért egyet a megállapított összeggel, vagy az ellátás időtartamával. 

Ahogy előző cikkeinkben kifejtettük, a gyermekvállalás támogatására vonatkozóan számos ellátást lehet igényelni. Ilyen például a csecsemőgondozási díj (a továbbiakban: CSED) és a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: GYED). 

Az előzőekben összeszedtük, hogy ezek a támogatások milyen módon és milyen időszakokra, milyen feltételekkel, mértékekben és hol igényelhetőek. Azonban előfordulhat, hogy az igénylő nem ért egyet a kérelmének elbírálására jogosult szerv döntésével, például a megállapított összeggel, vagy az ellátás időtartamával.

Ebben az esetben a táppénzre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan a CSED, GYED igénylésével kapcsolatos ügyben hozott döntés ellen is jogorvoslattal lehet élni.

Lehetőség van a fellebbezésre

Amennyiben az igénylő a közigazgatási döntésben foglaltakat vitatja, azt sérelmesnek tartja és ennél fogva annak megváltoztatását kéri, abban az esetben fellebbezést jogosult előterjeszteni, amelyet a vitatott döntést hozó szervnél kell benyújtani, de a másodfokon eljáró szervnek kell címezni. 

Tekintettel arra, hogy a társadalombiztosítási ellátás biztosított általi igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes, így a fellebbezési eljárásban sem kell illetéket megfizetni.

Fontos tudni azonban, hogy a fellebbezés benyújtására csak a határozat közlésétől számított 15 napon belül van lehetőség. Amennyiben a jogosult e határidő alatt nem fellebbez, a határozat jogerőssé válik, vagyis a tartalmát a jövőben már nem vitathatja. Azonban lehetőség van igazolási kérelem előterjesztésére, amennyiben az ügyfél igazolni tudja azt, hogy akadályoztatva volt a nyitva álló 15 napos határidőben és ebből az okból nem tudta előterjeszteni fellebbezését. Az igazolási kérelmet az első fokon eljáró hatósághoz kell benyújtani.

Fontos kérdésként merülhet fel, hogy a fellebbezést melyik szerv fogja elbírálni. Ez pedig kizárólag attól függ, hogy a vitatott döntést melyik első fokon eljáró szerv hozta meg, ugyanis az ehhez kapcsolódó felettes egészségbiztosítási szerv dönt a fellebbezés tárgyában. Ennél fogva, ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az elsőfokú döntést, akkor a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal, ha a kormányhivatal hozta az elsőfokú döntést, akkor pedig az OEP jár el másodfokon. Utóbbi vonatkozik arra az esetre is, ha a megyei/fővárosi kormányhivatal társadalombiztosítási kifizetőhelye hozta az első fokú döntést.

Ha az ügyfél továbbra sem ért egyet a döntéssel

Amennyiben a fellebbezés elbírálása során hozott másodfokú döntést az ügyfél továbbra is vitatja, abban az esetben lehetősége van a másodfokú közigazgatási döntés ellen bírósági felülvizsgálatot kérni. Azonban fontos tudni, hogy erre kizárólag akkor van lehetőség, amennyiben a másodfokú döntés jogszabálysértő. A kérelem benyújtásához azonban az is szükséges, hogy az első fokú döntés jogerőssé váljon. Ez akkor következik be, amikor ellene már nem lehet fellebbezni, vagy az ügyfél már élt a fellebbezési jogával és az ügyet a másodfokú hatóság elbírálta, továbbá az elsőfokú döntés akkor válik jogerőssé, ha a fellebbezési határidő eltelt, de nem nyújtottak be fellebbezést, vagy a benyújtott fellebbezést visszavonták, vagy a fellebbezésre jogosult lemondott e jogáról. 

 

A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó keresetet a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani (vagy ajánlott levélként postára adni) a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal döntése ellen, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve. Azonban a keresetet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal ellen kell benyújtani akkor is, ha az elsőfokú döntést nem az a szerv hozta. Tehát ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhelye hozta az elsőfokú döntést, a keresetet ebben az esetben is a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal ellen kell benyújtani.

A keresetlevélnek tartalmaznia kell a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 121. §-ban meghatározottakon túl az alábbiakat is:

• a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, 
• b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint 
• c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást. 

A bíróság illetékessége a döntést megtámadó fél lakóhelyétől, székhelyétől függ, vagyis a
Felülvizsgálat tárgyában az a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el, amelynek területén az ügyfél belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében pedig a szervezet székhelye található.

Saját hatáskörben is orvosolhat az eljáró szerv

Az eljáró szervnek lehetősége van arra is, hogy a saját döntése alapján, az ügyfél jogorvoslati kérelme nélkül módosítsa, illetve visszavonja jogszabálysértő döntését.

Erre abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a döntés jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították. Erre a módosításra, vagy visszavonásra a döntés közlésétől számított öt éven belül van lehetősége az eljáró hatóságnak, azonban kizárólag abban az esetben, ha az eredeti döntést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv, vagy bíróság ez idő alatt még nem bírálta el.

---