Csúcsot döntött a fiatalok elvándorlási kedve


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fitalok 34 százaléka külföldön próbálná ki magát, amely az egyik legmagasabb érték a K&H ifjúsági index felmérés közel 10 éves történetében.

Javult a munkaerőpiaci helyzet, legalábbis a járvány legsúlyosabb, 2020 közepét jellemző időszakához képest, amikor a munkanélküliségi ráta 4,5-5 százalékos volt: ehhez képest 2021 végére 4 százalék alá került a ráta. A fiatalok táborában is kedvezőbb lett a helyzet, a múlt év utolsó negyedében a 20-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,1, a 25-29 éveseké 4,1 százalékos volt, szemben a 2020 harmadik negyedévében mért 12,7, illetve 5,6 százalékos mutatóval.

Könnyű vagy nehéz?

Bár a hivatalos statisztikák a munkaerőpiaci helyzet erősödését mutatják, a javulás miatt újra előkerül a járvány előtt már láthatóvá vált probléma, azaz egyes szektorokban – például a kiskereskedelemben – munkaerőhiányos helyzet alakult ki, sok posztra nincs elég alkalmazott. Ennek ellenére azért még nem lefutott meccs a munkakeresés, mert a meghirdetett pozíciókra nem mindig alkalmasak a jelentkezők.

fiatalok

A K&H ifjúsági indexéhez az idei első negyedévben készült reprezentatív felmérés eredményei szerint a 20-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka gondolja úgy, hogy gyorsan, azaz könnyen találna magának új állást. Ez 2020 eleje óta a legjobb eredmény. Igaz, a járvány előtt, például 2019 végén ugyancsak 36 százalékos volt az arányuk, de volt ennél magasabb szint is: 2018 harmadik negyedévében az érintett fiatalok 43 százaléka látta könnyűnek az álláskeresést. A mostani kutatás azonban rávilágít arra is, hogy a fiatalok 11 százaléka pesszimista, azaz úgy véli, nagyon nehezen találna másik állást.

Külföldön vagy itthon?

Ezzel párhuzamosan csúcsközelbe ért a külföldi munka felé kacsintgatók aránya. A felmérés szerint a dolgozók fiatalok 34 százaléka, vagyis harmada azt tervezi, hogy legalább egy időre másik országban teszi próbára magát.

Hasonlóan magas arányra a felmérés közel 10 éves történetében csak néhány alkalommal – többek között 2013-ban, 2017 elején – volt példa. Ugyanakkor a megkérdezettek 27 százaléka lényegében teljesen kizártnak tartja, hogy külföldön próbáljon szerencsét.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 25.

Ez történik majd a magyarok fizetésével

A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.

2024. november 25.

Idén a MASZSZ is aláírta a bérmegállapodást

Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében.