Decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta


A munkanélküliek száma 2023 decemberében 207 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt. 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta

A 2023. október-decemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 31 ezerrel, 220 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 46 ezer, munkanélküliségi rátájuk 14,7 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,1 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalékot tett ki.

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (egyaránt 0,2 százalékpont).

A KSH jelentése szerint a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást. A jelentés idézte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatait, amelyek szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 2,3 százalékkal, 225 ezerre csökkent decemberre.

2023 egészében a munkanélküliek átlagos létszáma 27 ezerrel több, 203 ezer volt, a munkanélküliségi ráta az előző évhez viszonyítva 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.

A munkanélküli férfiak száma 107 ezer, míg a nőké 96 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2 százalékot tett ki. Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,9 százalékot ért el.

Decemberben 4 millió 723 ezerre bővült a foglalkoztatottak száma

2023 decemberében 21 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt a 15-74 éves foglalkoztatottak  átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi év egészében a foglalkoztatottak átlagos száma 29 ezerrel, 4 millió 724 ezerre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,8 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző évben – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2023. október-decemberi negyedik negyedéves időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

A 15-64 évesek közül 4 millió 615 ezren minősültek foglalkoztatottnak október-decemberben, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0 százalék volt. A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,9 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezerrel, 2 millió 183 ezerre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71,0 százalékot ért el.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában 269 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,2 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,3 százalék volt, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban 2,8 százalékponttal, 69,6 százalékra emelkedett.

A KSH jelentése kitért arra is, hogy a 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,6 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,4 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A foglalkoztatási ráta legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon nőtt (1,4 százalékponttal), míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent (egyaránt 0,7 százalékponttal).

A teljes tavalyi év átlagát tekintve a foglalkoztatottak számának  29 ezres emelkedéséből az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel bővült, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 8 ezerrel csökkent.

A  foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15-64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 74,8 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79,0 százalékra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett.

A fő korcsoportok közül a 15-24 éves fiatalok, illetve a 25-54 évesek foglalkoztatási szintje lényegében nem változott, ugyanakkor az 55-64 éves korcsoportban jelentős növekedés volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal, 69,1 százalékot ért el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.