Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Fizetésemelést utoljára több mint tíz éve kaptak – hívja fel a figyelmet a könyvtárosok helyzetére riportjában az Abcug.hu.
Egy cipő télre, egy meg nyárra – ennyit engedhet meg magának ma egy könyvtáros, levéltáros – írja riportjában az Abcug.hu. Közel tízezer ember dolgozik Magyarországon ebben az ágazatban, fizetésemelést utoljára több mint tíz éve kaptak. Megszűntek a pótlékok, a bérüket nem rendezik, sokan inkább elmennek tanárnak vagy pedikűrösnek, mert még az is vonzóbb alternatíva, mint havi nettó 100 ezer forintért könyvtárosként dolgozni.
[htmlbox kjt_kommentar]
Egyik interjúalanyuk – aki vezetőként dolgozik – alapfizetése az érettségizetteknek járó minimálbér, az intézményben mindenki ennyit kap, akinek van érettségije: a takarítőnőtől kezdve a portásig. Ezen kívül kap még nagyjából 20 ezer forint vezetői pótlékot, illetve azt a kulturális illetményt, amit tavaly vezettek be. Utóbbi 18 ezer forint havonta, interjúalanyunknak azért ennyi, mert több évtizede van a szakmában.
Tizenhat éve kapott utoljára valódi fizetésemelést, azóta a minimálbér-emelés az egyetlen, ami pozitívan hat a bérére. Ráadásul leépítettek rengeteg külön jutattást: megszűnt az utazási támogatás, a cafeteria is sokkal kevesebb, nincs már se ruha, se könyvpénz. Tavaly szeptemberben levélben kért fizetésemelést a vezetőjétől: hivatkozott az alacsony bérére, és arra, hogy 34 éve elhivatott a szakmájában. Azt a választ kapta, hogy ez személyes ügy, az emelés pedig szóba sem jöhet.
Arra a kérdésre, hogyan jön ki a család a fizetésből, elsírja magát. A teljes riport elolvasható az Abcug.hu-n.
Azokhoz a munkáltatókhoz térnek vissza motiváltan, felkészülten a munkavállalók a szülés utáni szabadságról, amelyek támogatták a távozás folyamatát, és a szabadság idején is tartották a kapcsolatot a dolgozóikkal – derül ki a Profession.hu felméréséből.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
