Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adótörvény változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42%-a tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásokra azonban egyelőre kevésbé hatnak az adószabály változások, náluk immár fél éve növekszik a béren kívüli juttatással kalkulálók aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.
Az idei évre vonatkozó adótörvény elfogadása után készült negyedéves K&H kkv bizalmi index felmérés eredménye szerint rég nem látott mélységbe, 53-ról 42%-ra zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, holott a korábban beharangozott, a cégek szempontjából negatív módosítások végül jóval enyhébbek lettek.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kkv-k körében továbbra is az Erzsébet-utalvány, a közlekedési költségek megtérítése és a SZÉP Kártya az abszolút kedvencek, azonban mindhárom juttatási forma népszerűsége jelentősen lecsökkent. A visszaesés hátterében egyértelműen az áll, hogy az adótörvény módosításának következtében a két új adózási keretösszeg jelentősen megnöveli és bonyolítja a munkáltatók adminisztrációs terheit.
A kedvezményes, 35,7%-os adózással nyújtható béren kívüli juttatások éves keretösszege – a SZÉP Kártyát leszámítva – a korábbi 500 000 forintról 200 000 forintra csökkent. Az éves keretösszegen felül már 51,17% közterhet kell fizetnie a vállalkozásoknak az olyan klasszikusnak számító cafeteria elemeknél, mint például az Erzsébet-utalvány vagy a helyi utazási bérlet. A SZÉP Kártya esetében ennél kedvezőbb a helyzet, hiszen éves szinten továbbra is 450 000 forint úgynevezett rekreációs keretösszeg nyújtható a dolgozóknak.
A béren kívüli juttatás alkalmazásának gyakorisága minden ágazatban jelentősen lecsökkent. A legkevesebb cafeteriára idén a kereskedelmi (36%) és a szolgáltató cégek dolgozói számíthatnak (42%). Az ipari, építőipari vállalkozásoknál ez az arány 46%, míg a mezőgazdasági cégeknél a legkedvezőbb a helyzet, közülük minden második cég szándékszik beépíteni bérezési rendszerébe valamely cafeteria elemet. Minden szektorban egyaránt az Étkezési Erzsébet-utalvány és a munkába járás költségeinek megtérítése a két legnépszerűbb juttatási forma.
|
Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
 |
A különböző árbevételű cégek viszont egészen másként vélekednek a béren kívüli juttatásokról. Míg a mikro- és kisvállalkozásokat úgy tűnik érzékenyen érintették az adótörvény változások, addig a középvállalkozásokat egyelőre nem befolyásolják a szabálymódosítások. A mikrovállalkozásoknál 51-ről 37%-ra, a kisvállalkozásoknál pedig 55-ről 43%-ra zuhant vissza a béren kívüli juttatással tervező cégek aránya.
A középvállalkozások azonban szembe mennek a kkv trenddel, náluk fél éve növekszik folyamatosan a cafeteriával kalkulálók aránya. Jelenleg közel kétharmaduk (65%) tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit, ami 11 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest.
A méretarányból adódóan, a nagyobb cégeknél kiépített szakmai apparátus intézi a béren kívüli juttatásokat, így ez is befolyásolja a cafeteria jellegű juttatások folyamatos igénybevételét. Abban azonban a cég nagyságától függetlenül egységes a kép, hogy az étkezési, illetve utazási hozzájárulást választják legtöbben.
