Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Míg a bruttó bérekben utoléri a magyar fizetés a régiós versenytársakat, a nettó keresetek vásárlóerő-paritásán lemaradás érezhető a visegrádi országokhoz képest – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A statisztikák szerint a visegrádi országok közül a cseh átlagbér a legmagasabb: 2020-ban 35 ezer 610 korona, azaz bruttó 498 ezer forint volt. Lengyelországban tavaly az éves átlagkereset bruttó 413 ezer forintnak, Szlovákiában pedig 407 ezer forintnak felelt meg. Magyarországon az éves átlagfizetés bruttó 403 ezer forint volt, csaknem 10 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A bérfelzárkózási periódus idáig hosszú volt miután tavaly nyolcadik egymást követő éve nőttek a fizetések, 2010 óta a bruttó átlagkereset 72 százalékkal, a reálbérek pedig mintegy 50 százalékkal emelkedtek.
A szakszervezeti vezető a Világgazdaságnak elmondta, hogy mivel a bizonytalan gazdasági környezetben a versenyszférától nem várhatnak fizetésemelést, az adócsökkentés lehetne az egyik irány, hiszen a régióban Magyarországon a legmagasabb a fizetésre rakódó közteher, így vagy a szociális hozzájárulási adó, vagy a személyi jövedelemadó mérséklésével lehetne enyhíteni az adóéket.
(Világgazdaság)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
