Fuvarozók, árukísérők kiküldetési költségeinek elszámolása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változik 2016. január 1-jétől a fuvarozók, árukísérők belföldi és külföldi kiküldetésére tekintettel kapott bevételéből igazolás nélkül elszámolható költség mértéke.


A munka törvénykönyve (Mt.) nem írja elő kötelezően kiküldetési napidíj fizetését, azonban úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (Mt. 51.§ (2) bekezdés). További kötelező előírást két jogszabály tartalmaz:

  • A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. kormányrendelet értelmében a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalóra (tehát a gépkocsivezetőkre, árukísérőkre is). A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.

  • A külföldi kiküldetéssel összefüggő kötelező előírást csak a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott tartós külszolgálatot teljesítő munkavállalók, illetve a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók napidíjának összegét és azok kifizetésének szabályozó 3/2012. (IX. 4.) KüM rendelet tartalmaz.

Más jogviszonyokban (pl. megbízás) a felek megállapodásától függ, hogy melyikük, milyen formában viseli (ellentételezi) a kiküldetés költségeit.

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venniA kiküldetési napidíj fő szabályként adóköteles bevétel, azonban a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény szerint, ha a magánszemély a napidíjat a kiküldetési költségek fedezésére (költségtérítésként ún. ellátmányként) kapja, az adókötelezettség megállapítására a következő rendelkezések irányadóak.

  • hivatali, üzleti utazás (kiküldetés) esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a Szja törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek [Szja törvény 7. § (1) bekezdés g) pont];

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is [Szja törvény 7. § (1) bekezdés q) pont];

  • a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket [Szja törvény 7. § (1) bekezdés r) pont];

  • az egyes meghatározott juttatásnak minősülő azon az összeget, amelynek elszámolása hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén a kiküldő nevére szóló számla alapján 1,19x[16, illetve a jövő évtől 15% szja+27% eho] megfizetése mellett történik [Szja törvény 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont].

Az előző rendelkezések helyett a magánszemély választhatja, hogy a kapott költségtérítésből saját bizonylatai, útnyilvántartás stb. alapján az utazási, a szállás és egyéb elismert költségeinek tételes költségelszámolásával állapítja meg az adóköteles részt. Ebben az esetben az utazási jegyben és a szállásdíjban felszámított étkezés költségén kívül más élelmezési kiadás számlák alapján nem számolható el.

Külföldi kiküldetés esetén a Szja törvény 3. számú mellékletének II./7. pontja értelmében a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül:Ugyanakkor a napidíjból kapott összegből meghatározott mértékig a törvény lehetőséget biztosít igazolás nélkül levonható költség elszámolására is.

  • A közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, és más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás területén foglalkoztatottként, egyéni vállalkozóként tevékenységet folytató gépjárművezető, árukísérő magánszemély kizárólag a külföldi munkavégzésére tekintettel napidíj címén kapott bevételéből 2015. december 31-éig napi 40 eurónak, 2016. január 1-jétől napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg, ha a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül más költség elszámolására nem jogosult. Ez azt jelenti, hogy az említett összeg igazolás nélküli levonása külföldi kiküldetési napidíjból a fuvarozók, árukísérők körében akkor választható, ha a kiküldött a szállással, étkezéssel stb. kapcsolatos kiadásairól nem nyújt be számlákat a munkáltatójának, megbízójának, illetve ilyen költségeket nem számol el.

  • Egyéb tevékenységek esetén a külföldi kiküldetési napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le. Ez vonatkozik a fuvarozókra, árukísérőkre is, ha a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül más költséget is elszámolnak.

A kiküldetés időtartamának az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt időt számít. Az időtartam megállapítása szempontjából a fuvarozók, árukísérők esetében az országhatár átlépését kell alapul venni úgy, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat azzal, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az előzőek szerinti időtartamok egybeszámítása. Az egybeszámítás során, ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.

Belföldi kiküldetés esetén a Szja törvény 3. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályba lépő II./3. pontja értelmében a jövő évtől szintén igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül majd a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetve abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. A kormányrendelet várható módosításával változik az előbbiek szerint érintett magánszemélyek által naponta elszámolható összeg is (a hírek szerint hatszorosára nő). Ugyanakkor az egyéb tevékenységek esetén járó napi 500 forint költségátalány továbbra sem számít igazolás nélkül elszámolhatónak, azaz adóköteles marad.

A napidíj igazoltan vagy igazolás nélkül el nem számolható része a magánszemély adott jogviszonyából származó adóköteles jövedelme. Külföldi kiküldetés esetén egyebekben ez az a rész, amelyet a helyi minimálbérszabályoknak való megfelelés szempontjából a munkavállaló egyéb bérelemeihez lehet számítani.

A munka törvénykönyve (Mt.) nem írja elő kötelezően kiküldetési napidíj fizetését, azonban úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (Mt. 51.§ (2) bekezdés). További kötelező előírást két jogszabály tartalmaz:

  • A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. kormányrendelet értelmében a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalóra (tehát a gépkocsivezetőkre, árukísérőkre is). A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.

  • A külföldi kiküldetéssel összefüggő kötelező előírást csak a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott tartós külszolgálatot teljesítő munkavállalók, illetve a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók napidíjának összegét és azok kifizetésének szabályozó 3/2012. (IX. 4.) KüM rendelet tartalmaz.

Más jogviszonyokban (pl. megbízás) a felek megállapodásától függ, hogy melyikük, milyen formában viseli (ellentételezi) a kiküldetés költségeit.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

A kiküldetési napidíj fő szabályként adóköteles bevétel, azonban a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény szerint, ha a magánszemély a napidíjat a kiküldetési költségek fedezésére (költségtérítésként ún. ellátmányként) kapja, az adókötelezettség megállapítására a következő rendelkezések irányadóak.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni

  • hivatali, üzleti utazás (kiküldetés) esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan összeget, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a Szja törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek [Szja törvény 7. § (1) bekezdés g) pont];

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is [Szja törvény 7. § (1) bekezdés q) pont];

  • a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket [Szja törvény 7. § (1) bekezdés r) pont];

  • az egyes meghatározott juttatásnak minősülő azon az összeget, amelynek elszámolása hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás címén a kiküldő nevére szóló számla alapján 1,19x[16, illetve a jövő évtől 15% szja+27% eho] megfizetése mellett történik [Szja törvény 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont].

Az előző rendelkezések helyett a magánszemély választhatja, hogy a kapott költségtérítésből saját bizonylatai, útnyilvántartás stb. alapján az utazási, a szállás és egyéb elismert költségeinek tételes költségelszámolásával állapítja meg az adóköteles részt. Ebben az esetben az utazási jegyben és a szállásdíjban felszámított étkezés költségén kívül más élelmezési kiadás számlák alapján nem számolható el.

Ugyanakkor a napidíjból kapott összegből meghatározott mértékig a törvény lehetőséget biztosít igazolás nélkül levonható költség elszámolására is.

Külföldi kiküldetés esetén a Szja törvény 3. számú mellékletének II./7. pontja értelmében a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet szerint igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül:

  • A közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, és más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatás területén foglalkoztatottként, egyéni vállalkozóként tevékenységet folytató gépjárművezető, árukísérő magánszemély kizárólag a külföldi munkavégzésére tekintettel napidíj címén kapott bevételéből 2015. december 31-éig napi 40 eurónak, 2016. január 1-jétől napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg, ha a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül más költség elszámolására nem jogosult. Ez azt jelenti, hogy az említett összeg igazolás nélküli levonása külföldi kiküldetési napidíjból a fuvarozók, árukísérők körében akkor választható, ha a kiküldött a szállással, étkezéssel stb. kapcsolatos kiadásairól nem nyújt be számlákat a munkáltatójának, megbízójának, illetve ilyen költségeket nem számol el.

  • Egyéb tevékenységek esetén a külföldi kiküldetési napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg vonható le. Ez vonatkozik a fuvarozókra, árukísérőkre is, ha a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolásán kívül más költséget is elszámolnak.

A kiküldetés időtartamának az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt időt számít. Az időtartam megállapítása szempontjából a fuvarozók, árukísérők esetében az országhatár átlépését kell alapul venni úgy, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat azzal, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az előzőek szerinti időtartamok egybeszámítása. Az egybeszámítás során, ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.

Belföldi kiküldetés esetén a Szja törvény 3. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályba lépő II./3. pontja értelmében a jövő évtől szintén igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül majd a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, erről szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetve abban árukísérőként közreműködő), belföldi kiküldetés címén bevételt szerző magánszemélynél – kizárólag e tevékenysége tekintetében – a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza. A kormányrendelet várható módosításával változik az előbbiek szerint érintett magánszemélyek által naponta elszámolható összeg is (a hírek szerint hatszorosára nő). Ugyanakkor az egyéb tevékenységek esetén járó napi 500 forint költségátalány továbbra sem számít igazolás nélkül elszámolhatónak, azaz adóköteles marad.

A napidíj igazoltan vagy igazolás nélkül el nem számolható része a magánszemély adott jogviszonyából származó adóköteles jövedelme. Külföldi kiküldetés esetén egyebekben ez az a rész, amelyet a helyi minimálbérszabályoknak való megfelelés szempontjából a munkavállaló egyéb bérelemeihez lehet számítani.



Kapcsolódó cikkek

2021. október 21.

PwC: növekszik a nyomás a pénzügyi vezetőkön

Növekvő elvárásoknak kell megfelelniük a hazai pénzügyi vezetőknek, mindezt szűkös fejlesztési projektekre szánt erőforrásokkal – olvasható a PwC Magyarország felmérésében.