Gyors ütemben nő a fizikai munkások bére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétszámjegyű volt a fizikai munkát végző gy év alatt a középvezetők bére is 7,3 százalékkal emelkedett – derül ki a Trenkwalder felméréséből.

Az idei első negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére gyakorlatilag elérte az 1500 forintos szintet – olvasható a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzésében. A jelenlegi 1499 forintos átlagórabér 10,4 százalékkal haladja meg a 2021 hasonló időszakában tapasztalt 1358 forintos értéket. A felsőbb kategóriákban is felgyorsult a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 első negyedévéhez képest 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Kétszámjegyű a növekedés

A régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy már csak a Dél-Dunántúlon fordul elő 1400 forint alatti átlagos fizikai órabér, ugyanakkor az Észak-Alföld mellett ebben a régióban volt a legnagyobb, 16 százalékot meghaladó az éves szintű növekedés, vagyis a legalacsonyabb béreket fizető országrészekben zajlik a felzárkózás az országos átlaghoz. Az átlag felett található a Közép-dunántúli régió 1600 forintot közelítő mutatója. és a mezőnyből továbbra is Budapest és Közép-Magyarország emelkedik ki 1900 forint körüli értékével.

fizikai

Továbbra is kétszámjegyű bárnövekedést tapasztalhatunk a fizikai munkakörökben, a bérek gyors ütemű változását a munkaerőhiány mellett az első negyedévben a minimálbér közel 20 százalékos emelése is hajtotta – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Ez a növekedési ütem várhatóan az egész évre jellemző lesz. A koronavírus kitörésekor tapasztalható rövid megtorpanástól eltekintve a fizikai órabérek növekedésének éves mértéke immár hosszú évek óta 10 százalék körül alakult. Az idei helyzet mégis komolyan eltér a korábbi évekétől: egy olyan kedvezőtlen inflációs forgatókönyv mellett, amelyben a pénzromlás mértéke kétszámjegyű, akár az is előfordulhat, hogy a 10 százalék körüli nominális béremelkedés ellenére a reálbérek csökkennek.”

Újraindult a növekedés a középvezetőknél

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke 2022 első negyedévében átlagosan 7,3 százalékos volt.

A középvezetői szegmensben a járványidőszak első évében gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése, tavaly ilyenkor mindössze 1,5 százalékos éves szintű bérnövekedést mutattunk ki az érintett körben. Most azonban régen látott ütemben zajlanak a béremelések – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A jelenlegi inflációs környezetben arra számítunk, hogy a bérnövekedés 2022 további részében is legalább ezen a 7-8 százalékos szinten marad.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagot jóval meghaladó, 10,1 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. A korábbinál szélesebb megrendelői körben merül fel egyes feladatok kiszervezésének igénye, emiatt ezen a területen jelentős verseny alakult ki a megfelelő végzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt, ami a kínált bérek szintjében is megmutatkozik.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.