Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy évtizede folyamatosan csökkenő trend tört meg 2014-ben, amikor 30 százalékkal megugrott a halálos kimenetelű munkabalesetek száma. Az InfoTandem heti infografikája.
Magyarországi érdekeltségű munkavégzés során 2005-ben még 116 beleset végződött halállal, majd a legsúlyosabb incidensek száma rendre csökkent, s 2013-ig kevesebb mint a felére, 53-ra mérséklődött. Ez a javuló trend ért véget tavaly, méghozzá meglehetősen drasztikus módon: a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 30 százalékkal, 69-re nőtt, s ezzel a 2011-es szintre ugrott vissza. A munkabalesetek összesített száma – a külföldön és közúton történteket is figyelembe véve – ugyan jóval kevésbé, „csupán” 14,2 százalékkal ment feljebb, ám ez azt jelenti, hogy a stabilizálódni látszó 17 ezres sávból e mutató ismét az évtized kezdetekor jellemző 19–20 ezres szintre emelkedett.
A nemzetgazdasági tárca Munkafelügyeleti Főosztályának kimutatásai alapján, a feldolgozott jegyzőkönyvekben szereplő tavalyi 19,66 ezer munkabalesetből – amelyek közül 172 számított súlyosnak– 3,5 ezer a fővárosban, további 2 ezer pedig Pest megyében történt; a legkevesebbet (315-öt) Zalában regisztrálták. A külföldi helyszíneken bekövetkezett balesetek száma félezerre rúgott.
A balesetek 65 százalékát férfiak szenvedték el, a nők a jelek szerint óvatosabbak, illetve kevésbé vannak kitéve a veszélyeknek. Tevékenységek szerint vizsgálva az eltéréseket, az élelmiszergyártás a férfiak és a nők esetében is a harmadik legrizikósabb szakágazatnak számít, előbbieket azonban leggyakrabban a fémfeldolgozás és a csővezetékes szállítás során, míg utóbbiakat elsősorban a kiskereskedelem és az oktatás terén végzett tevékenységük alatt éri baleset.
| Kommentár a munka törvénykönyvéhez |
|---|
|
|
Az efféle afférok nyomán jellemzően 1–3 hétre esnek ki a dolgozók a munkából: tavaly mintegy 8 ezer eset tartozott ebbe a sávba. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy 4 ezer alkalommal egy hónapnál is hosszabbra nyúlt a munkaképtelenség időszaka, 233-an pedig több mint fél évet voltak kénytelenek kihagyni.
A feldolgozott ügyek 34 százaléka 50–249 fős középcégeknél, további 28 százaléka pedig 10–49 fős kisvállalatoknál történt. A félezer embernél többet foglalkoztató nagyobb társaságok a munkabelesetek 14 százalékát jegyzik. Szervezeti forma aszerint egyértelműen a gazdasági társaságok dominálnak (15,2 ezer eset), ugyanakkor a költségvetési intézményeknél, illetve a helyi önkormányzatoknál alkalmazásában állóknál is 1,5 ezer feletti esetszámot regisztráltak. Egyházi szervezeteknél 196, alapítványoknál pedig 31 munkabaleset történt tavaly, önálló vállalkozók pedig 188 alkalommal estek ki emiatt a munkából.
A tipikus elszenvedő 35–44 éves (5,1 ezer eset történt velük); a fiatalkorúak és a nyugdíjas éveiket taposók egyaránt kevesebb mint száz balesetben voltak érintettek. A hatósági intézkedések során 178 munkavédelmi bírsághatározat született – ezek keretében összesen 80 millió forintnyi bírságot szabtak ki – és 5 bűnvádi feljelentés is történt.
