Hogy dolgozhatunk nyugdíj mellett?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szabályozás alapvetően nem változott, de kiegészítő módosítások léptek hatályba.

Saját jogú nyugdíjasok munkavégzése

2015. évben nincs jelentősebb változás, illetve kiigazító módosítások lépnek érvénybe mindazokra, akik öregségi nyugdíjban részesülnek a törvény által előírt nyugdíjkorhatárt elérve, illetve azokra, akik még a nyugdíjkorhatárt nem érték el, de különböző ellátásban részesülnek. Erről a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) rendelkezik. A korábbiakhoz hasonlóan a 2015-ös évben is lehetőség van arra, hogy a nyugellátásban részesülők emellett munkát vállaljanak, de erre a jog szabályokat állít fel.

A versenyszférában elhelyezkedők korlátlanul dolgozhatnak, míg a közszférában munkát vállalónak el kell döntenie, hogy a nyugdíj folyósítását vagy a munkaviszony létesítésével járó munkajövedelmet választják.

Fontos! Nem változott a Tny. 22/A. §-a, mely szerint a nyugdíj mellett szerzett jövedelem után (ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel) – legyen ez foglalkoztatás, ill. egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenység alapján – járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegét naptári évenként számítják ki, azaz a havi nyugdíjat az év során szerzett jövedelem átlagos havi összegének 0,5 %-val emelik (függetlenül attól, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas). Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után a Tbj. 19. § (2) bek. alapján.

Nyugdíj-szüneteltetés korlátozása kikre terjed ki, azt a 83/C. § (1) bek. szabályozza (így: közalkalmazotti- kormányzati szolgálati- állami vezetői- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati- bírói- igazságügyi alkalmazotti- ügyészségi szolgálati- fegyveres szervnél hivatásos vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll), vagyis a felsorolt jogviszonyok létesítése esetében 2013. január 1-je után a nyugdíjat szüneteltetni kell.

Ennek értelmében az e jogviszonyban álló személyek illetményük mellett öregségi nyugdíjban nem részesülhetnek, azt a nyugdíjfolyósító szerv a jogviszony fennállásának időtartamára hivatalból – a nyugdíjban részesülő személy bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján – szünetelteti a Tny. 64. § (3) bek., 83/C. § alapján.

A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok továbbra is korlátlanul és teljesen szabadon folytathatnak kereső tevékenységet!

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátásokat a Tny. 6. § (1) bek. sorolja fel, tehát elsődlegesen az öregségi nyugdíj, a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék (rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnt) és hozzátartozói nyugellátások mint pl. az özvegyi nyugdíj, vagy az özvegyi járadék tartozik a nyugdíjszolgáltatások körébe.

Öregségi nyugdíj meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátást jelent a Tny. 4. § (1) bek. b) pontja alapján. Az öregségi nyugdíjkorhatár a Tny. 18. § (1) bek. szerinti öregségi nyugdíjkorhatár jelent.

Munkajogi továbbképzés
Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit: A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos Bővebb információ és jelentkezés >>

Öregségi teljes nyugdíjas életkortól függetlenül az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-2d) bekezdés szerint (együtt öregségi nyugdíjas), de korhatár előttisége miatt a jövedelemkorlát fennáll.

A szolgálati nyugdíjból átalakított öregségi nyugdíj esete azokra vonatkozik, akik 2012 előtt betöltötték 57. életévüket és nem a közszférából szereznek jövedelmet.

Alkalmazásuk során az alábbi járulékkötelezettség merül fel a Tbj. 4. § f) pont és 25. §-a alapján, továbbá a 19. § (4) bek. és 37/A. és 38. §-a alapján

• munkaviszony ill. díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynál a magánszemélytől 10 %-os nyugdíjjárulék, 4 % egészségbiztosítási járulék kerül levonásra (nyugdíj szüneteltetése esetén 7 % ez utóbbi)
• kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, társas vállalkozó 6930 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék – csak egy jogviszonyban kell megfizetni

a. jövedelem esetén 10 %-os a nyugdíjjárulék, ill. evás egyéni vállalkozónál az evalap 10 %-a

b. 36 órás munkaviszony mellett nem kell megfizetni a 6930 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot.

---