Hol jobb a nyugdíjasnak? – Finnország és Franciaország

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és az uniós nyugdíjbiztosításról szóló bevezető cikkhez kapcsolódva most a kiválasztott országok állami öregségi nyugdíjbiztosítási rendszereinek bemutatásával foglalkozunk abc sorrendben haladva, így Ausztria, Belgium, Csehország és az Egyesült Királyság után most Finnország és Franciaország ismertetése következik.

A leírások a lehető legnagyobb körültekintéssel készülnek, azonban mivel a társadalombiztosítás egy igen gyorsan változó és összetett terület, konkrét jogosultsági kérdés esetén mindig az adott nemzeti nyugdíjbiztosítási szervhez érdemes fordulni – ezek nevét és elérhetőségét a leírásokban minden esetben közzétesszük.

Finnország

Alkalmazandó jogszabály(ok): Nemzeti Nyugdíjtörvény 568/2007, Garantált Nyugdíj Törvénye 703/2010, Tengerészek Nyugdíjtörvénye 1290/2006, új Munkavállalói Nyugdíjtörvény 395/2006, Önkormányzati Nyugdíjtörvény 549/2003, Állami alkalmazottak Nyugdíjtörvénye 295/2006, Evangélikus – Lutheránus Egyházi Nyugdíjak Törvénye 261/2008, Önálló vállalkozók Nyugdíjtörvénye 1272/2006, Gazdálkodók Nyugdíjtörvénye 1280/2006.

A finn nyugdíjrendszer kettős: Az egyik része biztosítás függő (törvényen alapuló keresetalapú nyugdíj) járulékokból finanszírozva, amely lefed minden gazdaságilag aktív személyt – ideértve az önálló vállalkozókat és a gazdálkodókat (farmereket) is – 18 és 68 éves kor között. Ez a rendszer keresetalapú nyugdíjakat nyújt a járulékok és szolgálati idő függvényében.

A rendszer másik eleme adókból finanszírozott általános személyi hatályú rendszer (ellátásai a nemzeti nyugdíj és garantált nyugdíj), amely minimumnyugdíjat biztosít. Kötelezően kiterjed minden helyben lakóra 16 és 65 éves kor között.

A nyugdíjrendszer két része szorosan összekapcsolódik, és ha a jövedelem-alapú nyugdíj bizonyos határt meghalad, Nemzeti nyugdíjat és Garantált nyugdíjat nem folyósítanak. A Nemzeti nyugdíj és a Garantált nyugdíj feltételei mivel egy rendszerbe tartoznak, sokszor megegyeznek, azonban a Garantált nyugdíj ad megélhetést végső esetben azoknak, akik nem rendelkeznek sem keresetalapú, sem nemzeti nyugdíjjal.

A fent említett speciális törvények eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg bizonyos személyi körökre (állami alkalmazottak, gazdálkodók, stb.), itt az általános szabályokat vesszük most sorra.

Az öregségi nyugdíjkorhatár ebben a tagállamban a Nemzeti nyugdíj és a Garantált nyugdíj esetén 65 év. A Keresetalapú nyugdíj pedig a személy választása szerint 63 és 68 éves kor között igényelhető. (A közszférában alacsonyabb ez a korhatár.)

A jogosultsághoz szükséges minimum időszak Nemzeti nyugdíj és Garantált nyugdíj esetén 3 éves helybenlakás szükséges a 16. életév betöltése után. A Keresetalapú nyugdíjnál a munkavállalók azonnal megszerzik a minimum időszakot, ha a havi keresetük meghaladja az €55,59-t. Az önálló vállalkozók pedig a biztosítás kezdetétől, ha az egyéni vállalkozás a 4 hónapot meghaladja, és ha az éves, járulékalapot képező jövedelmük legalább €7.303,99, gazdálkodókra és ösztöndíjasokra nézve legalább €3.652 összegű.

Korhatár előtti nyugdíjazás Nemzeti nyugdíj, Garantált nyugdíj esetén 1952 előtt születettekre 62 éves kortól, 1952-ben vagy utána született személyekre nézve 63 éves kortól lehetséges. A Keresetalapú nyugdíj esetén szintén lehetséges 62 évesen igénybe venni ezt az ellátást, azonban a lehetőség éppen kivezetés alatt áll, és nem alkalmazható már az 1952-ben vagy ezután születettekre nézve. (Megjegyzés: Amennyiben egy személy 1958 előtt született, munkanélküli, és bizonyos ellátásban részesül, mégis igényelhet korhatár előtti nyugellátást 62 évesen ebből a rendszerből.) A korhatár előtti ellátások igénybevételéért csökkentés jár.

A teljes nyugdíjra jogosultsághoz Nemzeti nyugdíj esetén 16 és 65 éves kor közötti időszak legalább 80 százalékában finnországi lakosnak kell lenni. A Garantált nyugdíjnál helyi lakosnak kell lenni, és a személy akkor jogosult a teljes nyugdíjra (€743,38/hó), ha egyáltalán nincs más nyugdíjbevétele. Amennyiben van, ennek levonásával csökken/szűnik meg a Garantált nyugdíj összege. A Keresetalapú nyugdíj esetén nincs ilyen koncepció.

Az ellátást meghatározó elemek. Nemzeti nyugdíj: finnországi helybenlakás időtartama, családi állapot és a foglalkoztatáson alapuló más nyugdíjak összege. A Garantált nyugdíj összege függ bármely más nyugdíjbevételtől akár Finnországtól, akár külföldről. A Keresetalapú nyugdíj esetén meghatározóak a keresetek minden évre vonatkozóan, valamint fontos az életkorra vetített hányados.

Minimum összeg: A Garantált nyugdíj biztosít minimum megélhetést az alacsony összegű vagy nyugdíj nélküli lakosoknak, ilyen módon a nyugdíjbevétel nem csökkenhet havi 743,38 euró alá.

Maximum összeg a Keresetalapú nyugdíj esetén nincs, a Garantált nyugdíj esetén €743,38/hó. A Nemzeti nyugdíj maximum összege havi €633,91, ha azonban házastárssal vagy partnerrel él együtt, az összeget €562,27-re csökkentik.

Keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső időszakok (ún. egyenértékű időszakok): Finnország esetén ennek csak a Keresetalapú rendszerben van jelentősége. Ide tartozik a keresetalapú anyasági, apasági és szülői ellátások ideje, keresetalapú munkanélküli ellátás, betegségi ellátás ideje, egyéb, keresetalapú napi ellátások időszaka, stb.

Lehetséges-e munkát végezni a nyugdíj mellett? A Nemzeti és Garantált nyugdíj mellett a munkavégzés lehetséges, azonban a Keresetalapú nyugdíj igénylése esetén a munkaviszonyt meg kell szüntetni (az önálló vállalkozást viszont nem).

Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? Az ellátások jövedelemként adóznak, viszont ha a nyugdíj alacsony összegű, speciális szabályok alkalmazandóak, valamint ha az ellátás csak nemzeti/garantált nyugdíjból áll, nincs adóztatás. Egészségbiztosításra/orvosi ellátásra 1,47 százalékos a járuléklevonás.

További információk a finn társadalombiztosítási szervek honlapján találhatók:

Finn Nyugdíjközpont (Eläketurvakeskus) – a nyugdíjrendszer minden elemére vonatkozóan
KELA – a Nemzeti és Garantált Nyugdíjra vonatkozóan 

Franciaország

Alkalmazandó jogszabály(ok): Munkavállalók általános rendszere, társadalombiztosítási Törvény.
Munkavállalók kiegészítő rendszere: nemzeti megállapodás a szakmák közötti kiegészítő nyugdíjakra (1961).
Menedzsment személyzetre vonatkozó kiegészítő rendszer: Nemzeti kollektív megállapodás a menedzsmenthez tartozó személyekre.

Kötelező járulékfizetésen nyugvó állami alap és kiegészítő nyugdíjrendszer, amelyek keresetalapú nyugdíjakat szolgáltatnak a befizetett járulékok és a biztosításban töltött idő függvényében.

A nyugdíjrendszer kiterjed a teljes aktív népességre.

Az öregségi nyugdíjkorhatár a Munkavállalók általános rendszerében:

• ha a személy a minimum biztosítási időt teljesíti: 60 év azoknak, akik 1951. július 1. előtt születtek. A korhatár 5 hónappal növekszik születési évenként, amíg el nem éri a 62 évet az 1955-ben/után születettekre.
• ha a személy a minimum biztosítási időt nem teljesíti: 65 év azoknak, akik 1951. július 1. előtt születtek. Ez a korhatár fokozatosan növekszik születési évenként, amíg el nem éri a 67 évet az 1955-ben/után születettekre.

Kiegészítő rendszerek a munkavállalók részére (ARRCO) és a management állomány részére (AGIRC): 65 és 67 éves kor között lehetséges vagy a teljes alapnyugdíj megszerzésekor.

Jogosultsághoz szükséges minimum időszak Munkavállalók általános rendszere (RGAVTS) esetén a jogosultság létrejön, amint a befizetett járulékok egy negyedévi biztosítási időt lehetővé tesznek (= amikor a biztosított a minimálbér 200 órájának megfelelő összeget megszerzi, €1.886 2013/01/01-től (200 x 9,43).

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából: A bejelentési szabályok módosulásai A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

(Megjegyzés: A 2014. január 20-án elfogadott reform értelmében szeretnék elősegíteni a nők és a fiatalok nyugdíjrendszerbeli érvényesülését azzal, hogy ez évtől a mostani 200 óra helyett 150 óra keletkeztet majd 1 negyedévi biztosítást – a nők gyakran dolgoznak ugyanis részmunkaidőben, ezért szeretnék az alacsonyabb küszöbbel a teljes nyugdíjra jogosultságukat támogatni.)

Kiegészítő rendszerek a munkavállalók részére (ARRCO) és a management állomány részére (AGIRC) esetén nincs minimum.

Korhatár előtti nyugdíjazásra a következők szerint van lehetőség.

Munkavállalók általános rendszere (RGAVTS):

• hosszú karrier esetén 56 és 60 éves kor között lehetséges, függ: a születési évtől, az életkortól a tevékenység megkezdésekor, valamint a biztosítás és járulékok hosszától;
• komoly rokkantság: 56 és 59 év között, ha a minimum biztosítási és járulék időszakot teljesíti;
• a szervezetet kifejezetten igénybevevő munka esetén: 60 éves kortól munkahelyi balesetből származó min. 20 százalékos, foglalkozási kockázatokból eredő 10 és 20 százalék közötti munkaképesség csökkenéssel.

Az ellátás összegét maradandóan csökkentik az életkor és a biztosítási idő függvényében.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

2014 .03. 19.:  A Ptk. alkalmazása a munkajogban – dr. Berke Gyula 2014. 04. 02.:  A szerződés létrejötte és tartalma, a piaci középár– prof. dr. Kiss György 2014. 04. 09.:  A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos 2014. 04. 23.:  A munkaviszony megszüntetése, atipikus munkaviszony – dr. Bankó Zoltán, dr. Lőrincz György Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Kiegészítő rendszerek a munkavállalók részére (ARRCO) és a management állomány részére (AGIRC): 55 és 57 év között a születési évre vonatkozó „előleg együtthatóval” vagy ilyen tényező nélkül a teljes alapnyugdíj megszerzésekor. Az ellátás összegét maradandóan csökkentik az életkor függvényében.

A teljes nyugdíjra jogosultság Munkavállalók általános rendszere (RGAVTS):

• a korhatár betöltésével (60 és 62 év között) és a születési év alapján meghatározott min. biztosítási idő megszerzésével (1952: 164 negyedév, 1955: 166 negyedév) vagy ha meghatározott csoporthoz tartozik az igénylő (pl. munkaképtelen, stb.);
• enélkül a születési évére meghatározott teljes korhatár elérésével (65 és 67 között).

Kiegészítő rendszerek a munkavállalók részére (ARRCO) és a management állomány részére (AGIRC): 65 és 67 éves kor között vagy a teljes alapnyugdíj megszerzésekor

Az ellátás összegét meghatározó elemek Munkavállalók általános rendszere (RGAVTS): a teljes nyugdíjhoz szükséges biztosítási időszak, az éves átlagkereset és a maximum biztosítási időhöz mért biztosítási idő hossza. A Kiegészítő rendszerek a munkavállalók részére (ARRCO) és a management állomány részére (AGIRC) esetén a szakmai karrier során megszerzett pontok száma és értéke a meghatározó.

Minimum összeg: Munkavállalók általános rendszerében €7.547,96/év teljes nyugdíj esetén, a Kiegészítő rendszerek a munkavállalók részére (ARRCO) és a management állomány részére (AGIRC): nincs ilyen.

A maximum összeg Munkavállalók általános rendszere (RGAVTS): Társadalombiztosítási felső határ 50%-a = €18.516/év. Kiegészítő rendszer a munkavállalók részére (ARRCO): pontok maximum a társadalombiztosítási felső határ 3-szorosának megfelelő jövedelem alapján. Kiegészítő rendszer a management állomány részére (AGIRC): pontok maximum a társadalombiztosítási felső határ 8-szorosának megfelelően jövedelem alapján.

Keresőtevékenységgel egy tekintet alá eső időszakok (ún. egyenértékű időszakok): Munkavállalók általános rendszere (RGAVTS): betegségi, anyasági, rokkantsági munkahelyi baleseti ellátás és szakmai rehabilitáció időszaka; munkanélküli ellátás időszaka vagy ilyen ellátás nélküli időszak max. 1 évig; katonai szolgálat és bizonyos feltételekkel őrizet ideje; “anyasági jóváírás”: 1 év/gyerek a biztosított anyának; “Iskoláztatási jóváírás”: 1 év/gyerek az egyik biztosított szülőnek; Súlyosan beteg gyermek gondozása után max. 2 évi biztosítási jóváírás; szülői szabadság max. 3 évig; munkanélküli észak-afrikai háborús veteránok nyugdíj előtti ellátásának időszaka.

Kiegészítő rendszerek a munkavállalók részére (ARRCO) és a management állomány részére (AGIRC): betegségi, anyasági, munkahelyi baleset, rokkantság, munkanélküliségi ellátással és korhatár előtti nyugdíjjal fedezett időszakok; bizonyos háborús időszakok.

Lehetséges-e munkát végezni a nyugdíj mellett? Korlátlan munkavégzés lehetséges azok számára, akik teljes nyugdíjban részesülnek, és akik minden kötelező rendszerből, amelyhez tartoztak, igényelték már a nyugdíj-megállapítást.

Van-e járulékfizetési és/vagy adózási kötelezettség a nyugdíj összegéből? Az itt bemutatott kötelező alap és kiegészítő nyugdíjak adóznak, a kiegészítések (ápolási kieg., stb.) nem. A nyugdíjat általános szociális járulék: 6,6 százalék terheli.

További információk a francia nyugdíjbiztosítás nemzetközi vonatkozású honlapján találhatók:

Centre des Liaisons Européennes et Internationales de Sécurité Sociale

---