Júliusban csökkent az álláskeresők száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július végén 2,8 százalékkal kevesebben kerestek állást, mint egy hónappal korábban; éves összevetésben az álláskeresők száma 47,6 százalékkal nőtt – közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). Az álláskeresők 52,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Az álláskeresők száma a koronavírus-járvány megjelenése óta havi összevetésben júliusban csökkent először, 2,8 százalékkal, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a júliusi zárónapon 365 800 álláskereső szerepelt, 10 500-zal kevesebb a júniusinál.

Az NFSZ a honlapján közölte: júliusban az előző év azonos időszakához képest az álláskeresők száma 47,6 százalékkal, csaknem 118 ezerre nőtt.

Júliusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 7,8 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 5,5 százalék. A legalacsonyabb arányt Budapesten mérték.

A múlt hónapban 45 400 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a járási, kerületi hivatalnál, 16,2 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 31,0 százalékkal nőtt.

Az álláskeresők 7,7 százaléka, 28 300 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős volt a számuk.

Az álláskeresők 21,7 százaléka, 79 400 ember, több mint egy éve keresett munkát, ez 13,1 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

álláskeresők számaJúliusban 53 500 volt a 25 év alatti és 81 000 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,6, illetve 22,2 százalékot tett ki.

A regisztrált álláskeresők 30,7 százaléka iskolai, és OKJ-s szakképzettséggel sem rendelkezik, a szakképzetlen álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legmagasabb.

Az NFSZ adatai szerint júliusban több mint 174 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 57,4 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 52,2 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

Az év hetedik hónapjában a foglalkoztatók 63 100 üres álláshelyet jelentettek be, ezek 81,7 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 51 600 volt, amelynek 23,9 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Júliusban 122 500 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 78 700 betöltetlen maradt.

A foglalkoztatók egy hónap alatt 1575 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be. Az elbocsátások a szektorok közül elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet, a háztartási villamos készülék gyártását, a közúti áruszállítást, az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatást, az egyéb speciális gép gyártását, a repülőgép, űrhajó javítását, a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet, az egyéb hitelnyújtást és a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatást érintették, főként Pest, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala megyében, valamint a fővárosban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.