Júliustól béremelés jöhet a szociális ágazatban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

15 milliárd pótlólagos forrást kaphat az ágazat júliustól.

Júliustól igyekeznek 15 milliárd forinttal megnövelni a szociális szférában dolgozók bérére fordítható összeget – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán a Kossuth Rádió műsorában.

Czibere Károly a rádiónak azt nyilatkozta: a kormány elkötelezett a mellett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje azt a nagyon kemény munkát, amelyet a szociális ágazatban dolgozók végeznek. Közölte: ennek első lépése 2014 januárjában megtörtént a 12 milliárd forintos bérpótlék folyósításával, amelyet idén is biztosítanak, ezenfelül igyekeznek júliustól további 15 milliárddal megemelni a dolgozók bérére fordítható összeget, a szociális életpályamodellt pedig 2016 januárjától szeretnék bevezetni.

Arra a kérdésre, hogy mi szorul változtatásra az ágazatban, Czibere Károly az egyik legfontosabb iránynak nevezte, hogy a finanszírozás differenciált legyen. Azt mondta: jelenleg több szolgáltatás esetében – mint a házi gondozás, a napközi, vagy az idősek bentlakásos intézményei – ugyanakkora finanszírozás jár a központi költségvetésből minden igénybe vevőnek, holott az állapotuk, a gondozási rászorultságuk egészen különböző. Véleménye szerint fontos, hogy aki több gondozást igényel, annak több forrást juttassanak, mert ez igazságosabbá, és ezáltal hatékonyabbá teszi a források elosztását.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

Az államtitkár a szociális ágazatban dolgozók minősítési rendszeréről az M1-nek azt mondta: „az asztalon van” egy belső és egy külső minősítésről szóló tervezet is, de jelenleg úgy látják, hogy az előbbit vezetik be.

Emlékeztetett: a szakembereknek 2001 óta részt kell venniük továbbképzéseken. Hozzáfűzte: ha ez a fajta szakmai előmenetel lehet a minősítés egyik legfontosabb eszköze, talán felesleges külső minősítést beépíteni, mert ez a rendszer is mérheti a tapasztalatokat, a szakemberek tudását, és ehhez lehet a bért vagy a kedvezményeket illeszteni.
(MTI)

---