Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az első negyedévben 3169 munkabaleset történt, ezek közül 7 volt halálos; a balesetek száma 5, a halálos baleseteké 68 százalékkal csökkent egy év alatt – közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Gedeon András szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy bár az adatok biztatóak, értékelésüknél több körülményt is figyelembe kell venni. Az első negyedévben a halálos balesetek szempontjából magasabb kockázatú ágazatok – például építőipar, mezőgazdaság – visszafogottan működnek, néhol szinte teljesen leállnak, így a statisztikát óvatosan kell kezelni – mondta.
A javuló tendenciájába illeszkedő adatok mellett kedvezőtlen jel a csonkolásos balesetek számának növekedése: ilyen jellegű sérülés az idei év első három hónapjában 54 esetben következett be, míg a tavalyi év azonos időszakában 33. A súlyos kimenetelű munkabalesetek egyharmada – 24 balesetből 8 – az 1-9 munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozásoknál történt. Általánosságban elmondható, hogy a kisvállalkozásoknál a biztonságra vonatkozó ismerethiány, az elavult gépek használata és a teljesítménykényszer miatti „túlvállalások” jelentősen megnövelik a tartós keresőképtelenséggel, maradandó károsodásokkal járó balesetek kockázatát.
(Forrás: MTI)
A munkavállalók sok esetben azzal a problémával szembesülnek, hogy munkaidejükön kívül a személyes ügyintézés nem mindig kivitelezhető a hétköznapokban. Ezért sok esetben különböző kreatív megoldásokkal, így akár a munkaközi szünet ügyintézési célú kihasználásával próbálják meg ezt a helyzetet orvosolni. Ez valóban járható út lehet a számukra? Tényleg szabadon rendelkezhetnek afelett, hogy milyen tevékenységgel töltik a munkaközi szünetet?
A polgármesterek fizetésemeléséről szóló törvénymódosításról, a munkáshitel szabályairól – döntött hétfőn az Országgyűlés, amely kimondta az Airbnb-típusú lakások engedélyezésének két éves moratóriumát is.
A legalacsonyabb jövedelműek felzárkóztatásán lesz a fókusz, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket közelítik az átlagbérekhez – így összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója azt, hogy megszületett a hároméves bérmegállapodás. Előre eldöntötték, hogyan változik majd a minimálbér, ez pedig garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
