Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Folytatjuk az ügyvezetők jogállásáról szóló sorozatunkat: most megvilágítjuk, hogy az ügyvezető megválasztása előtt milyen témaköröket kell végiggondolni függetlenül attól, hogy a Ptk. a munkaviszonyt és a megbízási jogviszonyt jelöli meg az ügyvezetői tevékenység feltételéül. Például fel kell mérni a leendő ügyvezető személyes körülményeit is.
Hangsúlyozom, hogy a mikro- és kisvállalkozások ügyvezetőit korántsem érdekli, milyen jogviszonyban végzik ügyvezetői tevékenységüket. Döntésükben nem játszik szerepet a munkajog. Alapvetően két vezérlő elvük van:
egyrészt az ügyvezetés elvállalásával ne sodorják bele a céget a kapcsolt vállalkozások közé, mert az rengeteg hátránnyal jár az adózásban,
másrészt nem akarnak a szükségesnél több adót és járulékot fizetni, mert nem érzik a megtérülés lehetőségét.
A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§-a tartalmazza a kapcsolt vállalkozások fogalmát, mely szerint, ha két vagy több cég között üzleti kapcsolat van, és köztük az ügyvezetés egyezőségére (azonos az ügyvezető személye) tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg, akkor kapcsolt vállalkozásról beszélünk, annak minden adóalap-növelő következményével együtt.
Két példát sorolok fel annak érdekében, hogy érzékeltessem a kapcsolt vállalkozás adózási következményeit:
a) Az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben megszerzett olyan bevétel, melynek kifizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Tehát azonos ügyvezető esetén kétszeresen kell leadózni 37%-os adóval a kapcsolt vállalkozástól kapott bevételt.
b) A helyi adókról szóló törvény szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az iparűzési adó alapját az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként állapítják meg. A kapcsolt vállalkozási körbe tartozó egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. Ezt a szabályt azoknak az adóalanyoknak kell alkalmaznia, amelyek esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja.
Ezen eljárás miatt előfordul, hogy egy vállalkozás több iparűzési adót fizet, mint amit a saját adatai alapján kellene. A másik vállalkozás pedig kevesebbet.
Nem részletezem tovább, mert most nem az adózásról beszélünk, hanem az ügyvezetésről.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozónak minősül:
– a betéti társaság bel- és kültagja,
– a közkereseti társaság,
– a korlátolt felelősségű társaság,
– a közös vállalat
– az egyesülés,
– az európai gazdasági egyesülés
tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).
Társas vállalkozó továbbá:
– a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
– az ügyvédi iroda,
– a közjegyzői iroda,
– a végrehajtó iroda,
– a gépjármű-vezetőképző munkaközösség,
– az oktatói munkaközösség,
– az egyéni cég, valamint
– a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság
olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, és az előző felsorolásban szereplő személyes közreműködést sem végez.
Tehát a társadalombiztosítás szempontjából a társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát (személyes közreműködést vagy ügyvezetést) a társaságban:
munkaviszony,
megbízási jogviszony,
tagsági jogviszony.
A főfoglalkozású társas vállalkozónak ún. minimum járulékfizetési kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogyha máshol társadalombiztosítási szempontból nem biztosított (=főfoglalkozású), akkor Tbj. törvényben meghatározott, illetve a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben meghatározott járulékalap után kell a közterheket befizetni utána minden hónapban. Ez akkor is így van, ha a vállalkozásnak egyetlen fillér bevétele sem volt, illetve a vállalkozó jövedelmet nem vett fel.
Egy társas vállalkozónak minősülő ügyvezető közterheinek alapja 2015-ben a következő:
105.000 forint a 10% nyugdíjjárulék alapja,
157.500 forint a 8,5% egészségbiztosítási járulékok alapja, és
118.125 forint a 27% szociális hozzájárulási adó alapja.
Ez együttesen 55.782 forint havi kiadást jelent, ami egy kezdő, vagy egy veszteséges mikro-vállalkozásnak elég nagy teher. A személyi jövedelemadó most nem témánk.
Kifejezetten azt kívántam érzékeltetni röviden, hogy az ügyvezető megválasztása előtt milyen témaköröket kell végig gondolni, illetve tájékozódni függetlenül attól, hogy a Ptk. a munkaviszonyt és a megbízási jogviszonyt jelöli meg az ügyvezetői tevékenységre.
Fel kell mérni a leendő ügyvezető személyes körülményeit, mert rengeteg eset lehetséges, melynek alapján el kell bírálnunk a jogviszonyt. Például:
másik társaságban is többségi tulajdonos és ügyvezető a jelöltünk,
olyan ügyvezetőnk lesz, akinek semmilyen más tevékenysége nincs cégünknél, és máshol sem,
Ügyvezetőnk heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél,
öregségi nyugdíjban lévő ügyvezetőnk lesz,
korlátolt felelősségű társaságunk leendő ügyvezetőjének egyéni vállalkozása is van,
részmunkaidős munkaviszonyban lesz az ügyvezetőnk, személyes közreműködése mellett, stb.
A jogviszonyt és a biztosítási jogviszonyt mindegyik tevékenységre vonatkozóan külön-külön kell a jogszabályoknak megfelelően elbírálni.
