Kölcsönzésre irányuló munkajogviszony és megszüntetésének speciális szabályai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerő-kölcsönzés egy speciális háromoldalú jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkajogviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő közötti jogviszony polgári jogi jogviszony, ebből fakadóan erre a megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, míg a munkavállaló és a kölcsönbeadó közötti jogviszony tekintetében a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt., Törvény) rögzíti a szabályokat. Jelen cikkünkben ez utóbbit vesszük górcső alá.

A kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerince

Az Mt. egyértelműen meghatározza, hogy miben kell megállapodnia a feleknek ahhoz, hogy a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés szabályosan létrejöhessen.

A három legfontosabb, amiben mindenképp meg kell állapodniuk:

– a munkaszerződés kölcsönzési célja

– munkavégzés jellege

– alapbér

Ezek adják tehát a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerincét, ennél fogva a feleknek ki kell fejezniük abbéli szándékukat, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaerő-kölcsönzés keretében kívánja foglalkoztatni. Ez azért garanciális eleme a szerződésnek, mivel a munkavállaló előtt ekkor válik egyértelművé, hogy hagyományostól eltérő jogviszonyban lesz foglalkoztatva. Ahogy látjuk, az Mt. nem írja elő a konkrét munkakör megnevezését, ennek pedig legfőbb oka az, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében legtöbbször nem meghatározható előre, hiszen a munkaköri feladatok a kölcsönvevő igényei szerint alakulnak a későbbiekben, a munkaszerződés pedig a kölcsönbeadóval köttetik meg. Ezen okokból kifolyólag írja elő a Törvény kizárólag a munkavégzés jellegének meghatározását, ahol a felek utalha…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerince

Az Mt. egyértelműen meghatározza, hogy miben kell megállapodnia a feleknek ahhoz, hogy a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés szabályosan létrejöhessen.

A három legfontosabb, amiben mindenképp meg kell állapodniuk:

– a munkaszerződés kölcsönzési célja

– munkavégzés jellege

– alapbér

Ezek adják tehát a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerincét, ennél fogva a feleknek ki kell fejezniük abbéli szándékukat, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaerő-kölcsönzés keretében kívánja foglalkoztatni. Ez azért garanciális eleme a szerződésnek, mivel a munkavállaló előtt ekkor válik egyértelművé, hogy hagyományostól eltérő jogviszonyban lesz foglalkoztatva. Ahogy látjuk, az Mt. nem írja elő a konkrét munkakör megnevezését, ennek pedig legfőbb oka az, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében legtöbbször nem meghatározható előre, hiszen a munkaköri feladatok a kölcsönvevő igényei szerint alakulnak a későbbiekben, a munkaszerződés pedig a kölcsönbeadóval köttetik meg. Ezen okokból kifolyólag írja elő a Törvény kizárólag a munkavégzés jellegének meghatározását, ahol a felek utalha…

2024. április 26.

Jog a munkába való visszatéréshez – hol szerepel ez a munka törvénykönyvében?

A kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerince

Az Mt. egyértelműen meghatározza, hogy miben kell megállapodnia a feleknek ahhoz, hogy a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés szabályosan létrejöhessen.

A három legfontosabb, amiben mindenképp meg kell állapodniuk:

– a munkaszerződés kölcsönzési célja

– munkavégzés jellege

– alapbér

Ezek adják tehát a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerincét, ennél fogva a feleknek ki kell fejezniük abbéli szándékukat, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaerő-kölcsönzés keretében kívánja foglalkoztatni. Ez azért garanciális eleme a szerződésnek, mivel a munkavállaló előtt ekkor válik egyértelművé, hogy hagyományostól eltérő jogviszonyban lesz foglalkoztatva. Ahogy látjuk, az Mt. nem írja elő a konkrét munkakör megnevezését, ennek pedig legfőbb oka az, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében legtöbbször nem meghatározható előre, hiszen a munkaköri feladatok a kölcsönvevő igényei szerint alakulnak a későbbiekben, a munkaszerződés pedig a kölcsönbeadóval köttetik meg. Ezen okokból kifolyólag írja elő a Törvény kizárólag a munkavégzés jellegének meghatározását, ahol a felek utalha…

2024. április 25.

MASZSZ: a súlyos csonkolásos munkabalesetek száma a másfélszeresére emelkedett

A kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerince

Az Mt. egyértelműen meghatározza, hogy miben kell megállapodnia a feleknek ahhoz, hogy a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés szabályosan létrejöhessen.

A három legfontosabb, amiben mindenképp meg kell állapodniuk:

– a munkaszerződés kölcsönzési célja

– munkavégzés jellege

– alapbér

Ezek adják tehát a kölcsönzésre irányuló munkaszerződés gerincét, ennél fogva a feleknek ki kell fejezniük abbéli szándékukat, hogy a munkáltató a munkavállalót munkaerő-kölcsönzés keretében kívánja foglalkoztatni. Ez azért garanciális eleme a szerződésnek, mivel a munkavállaló előtt ekkor válik egyértelművé, hogy hagyományostól eltérő jogviszonyban lesz foglalkoztatva. Ahogy látjuk, az Mt. nem írja elő a konkrét munkakör megnevezését, ennek pedig legfőbb oka az, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében legtöbbször nem meghatározható előre, hiszen a munkaköri feladatok a kölcsönvevő igényei szerint alakulnak a későbbiekben, a munkaszerződés pedig a kölcsönbeadóval köttetik meg. Ezen okokból kifolyólag írja elő a Törvény kizárólag a munkavégzés jellegének meghatározását, ahol a felek utalha…