A munkaerő-kölcsönzés egy speciális háromoldalú jogviszony, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkajogviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő közötti jogviszony polgári jogi jogviszony, ebből fakadóan erre a megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, míg a munkavállaló és a kölcsönbeadó közötti jogviszony tekintetében a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt., Törvény) rögzíti a szabályokat. Jelen cikkünkben ez utóbbit vesszük górcső alá.
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes!
Kapcsolódó cikkek:
Megállapodtak a minimálbérről
2021. január 25.
Február 1-től a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem fogadja el a bérmegállapodást
2021. január 25.
A Liga és a Munkástanácsok elfogadja, a MASZSZ azonban nem írja alá, hogy 4 százalékkal emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum.
Még igényelhető a K+F bértámogatás 2.0
2021. január 21.
A tavalyi évben a koronavírus-járvány első hulláma után bevezetett úgynevezett K+F bértámogatás ismét elérhető a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) munkakörben (is) foglalkoztatottak számára - írja az RSM blogja.
770 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a kormány egy autóipari beruházáshoz
2021. január 21.
Mérnöki fejlesztő központot hoz létre Veszprémben a thyssenkrupp magyarországi központja 2,2 milliárd forintból, a beruházáshoz a magyar kormány 770 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
2021. január 21.
A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.