Kollektív szerződés a munkajogban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kollektív szerződés kizárólag a munkáltató és a munkavállalói szakszervezet egyetértésével köthető meg és eltérést enged az Mt-től mind a munkáltatók mind a munkavállalók javára.

A kollektív szerződés megkötése

Az Mt. rendelkezései alapján a munkáltató és a tagok felhatalmazása alapján a munkavállalói érdekképviseleti szervezet vagy szakszervezet jogosult kollektív szerződés megkötésére, ha tagjainak létszáma a munkáltatónál eléri a munkavállalók vagy, ha már van kollektív szerződés, akkor az annak hatálya alatt állók 10%-át.

Az Mt. rendelkezései szerint egy munkáltató csak egy kollektív szerződést köthet. A többes foglalkoztatási jogviszonyok esetén, – amelyek például kapcsolt vállalkozások esetén gyakoriak – a munkáltató a rá kiterjedő hatállyal köthet kollektív szerződést.

A kollektív szerződés megkötését követően létrejövő szakszervezet jogosult kezdeményezni a kollektív szerződés módosítását vagy újratárgyalását.

Az Mt. a kollektív szerződés vonatkozásában írásba foglalási kötelezettséget ír elő.

Fontos, hogy vezető állású munkavállalókra nem terjed ki a kollektív szerződés hatálya.

A kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható.

Lényeges, hogy A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés is hatályát veszti.

Eltérés az Mt. rendelkezéseitől

Az Mt. kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a kollektív szerződés eltérhet a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól, kivéve, ha az egyes fejezetek vagy részek végén az Mt. máshogy rendelkezik.

Főszabály szerint a munkavállalók javára szinte minden rendelkezéstől el lehet térni, azonban a kollektív szerződés a munkavállalókat képviselő szervezettel történt alku alapján a munkáltató javára is el lehet térni bizonyos rendelkezésektől.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap lehet az általános 3 hónap helyett.

A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a kollektív szerződés alapoján hátrányosabb jogkövetkezményt lehet alkalmazni, mint amit az Mt. előír. Például a leltárfelelősségénél, vagy a kártérítési felelősségénél a munkavállaló nagyobb értékig köteles megtéríteni az okozott kárt.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – négyhavi helyett – legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege lehet.

A kollektív szerződés lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy, ha ezt objektív vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a munkaidőkeret tartamát legfeljebb harminchat hónapban határozza meg.

A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése esetén a már elrendelt munkaidőkeretet a munkavállalók még kötelesek ledolgozni.

Amennyiben a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük vita merülne fel, annak megoldására a felek egyeztető bizottságot hozhatnak létre. Az üzemi megállapodás vagy a kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet.

A kollektív szerződés a munkaidőt úgy befolyásolja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni, az általános 4, illetve 6 hónap helyett.

A kollektív szerződés lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállalói szabadság egynegyedét legkésőbb a következő év március 31-ig adja ki.

Az éves túlórakeretet lényegében nem érinti a kollektív szerződés, mivel az Mt. alapján 250 túlóra rendelhető el és további 150 óráról meg lehet állapodni a munkavállalóval, ezzel szemben a kollektív szerződés alapján 300 túlóra rendelhető el és 100 óráról lehet megállapodni a munkavállalóval.

A kollektív szerződésben lehet szabályozni az igényérvényesítést, így a munkáltató akár olyan követeléseket is érvényesíthet fizetési felszólítással, amelyet az Mt. rendelkezései szerint nem tehetne.

A kollektív szerződés alapján korlátozni lehet a munkavállaló Mt -ben biztosított munkaszerződéstől való elállási jogát, tehát meghatározható, hogy a munkaszerződés megkötését követően, de a munkába lépést megelőzően meddig állhat el a munkaszerződéstől.

Ha van kollektív szerződés, akkor a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál való foglalkoztatás tartama az Mt. által előírt, naptári évenkénti a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát meghaladhatja.

Az Mt. 69. §-ban meghatározott felmondási időktől a kollektív szerződés a munkavállaló hátrányára is eltérhet.

Kollektív szerződésben a munkáltató Mt. 70. § szerinti felmentési időre vonatkozó távolléti díjfizetési kötelezettsége korlátozható vagy kizárható.

A kifizetett munkabér visszakövetelhető, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be.

A kollektív szerződésben a végkielégítésre való jogosultság, annak időtartama és összege az Mt-től eltérően, a munkavállaló hátrányára is meghatározható.

Kollektív szerződésben szabályozható, kiterjeszthető a munkáltató azonnali hatályú felmondási joga.

A határozott idejű munkaszerződés megszűnése esetén a munkáltató (12 havi vagy a hátralévő időre vonatkozó) távolléti díjfizetési kötelezettsége korlátozható vagy kizárható.

A kollektív szerződésben a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetére fizetendő távolléti díj, végkielégítés és az elmaradt jövedelem iránti igény korlátozható.

A kollektív szerződésben a munkavállaló jogellenes felmondása vagy munkaviszony megszüntetése miatti igény – Mt. alapján legfeljebb 12 havi távolléti díj – magasabb összegben is megállapítható.

Kollektív szerződés alapján a munkáltató egy hétnél rövidebb időtartamot is meghatározhat a következő heti munkaidő beosztás közlésére.

Kollektív szerződés alapján a rendelkezésre állás meghaladhatja a négy órát és a rendelkezésre állás időtartamát sem kell egy héttel előre közölni.

Kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy a napi munkaidőt kettőnél több részletben is be lehet osztani és a munkaidők között nem kell két óra szünetet tartani.

A készenlét havi időtartama a 168 órát meghaladhatja. Készenlét havi négy pihenőnapnál több napra is beosztható.

Kollektív szerződés esetén a munkavállaló 7 munkanap szabadsággal való rendelkezése is korlátozható.

A szabadság kiadásának időpontját nem kell 15 nappal korábban közölni a munkavállalóval.

A munkavállalót megillető bérpótlékok mértékétől a kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el elehet térni, illetve az állásidőre és a szabadságra vonatkozó alapbértől is.

A munkáltatóval kötött és az ágazati kollektív szerződés viszonya

Az egyes gazdasági ágazatokban lehetőség van arra, hogy a gazdasági ágazatba tartozó munkáltatók ágazati kollektív szerződésben rendezzék a munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat.

Az ágazati kollektív szerződést az ágazatba tartozó munkáltatók és az érdekképviseleti szervezetek köthetik meg egymással, ugyanakkor az ágazati kollektív szerződés hatálya úgy is kiterjedhet az ágazatban tevékenykedő minden munkáltatóra, ha azok nem írták azt alá. Ezt az ágazati kollektív szerződés részét képező kiterjesztő határozattal lehet az egész ágazatban kötelezően alkalmazandónak nyilvánítani.

Azt, hogy egy munkáltatónál pontosan milyen kollektív szerződések vannak hatályban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által vezetett Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszere válaszolja meg.

A kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet szabályozza, hogy a kollektív szerződést kötő felek kötelesek azt a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a megkötést követő harminc napon belül elektronikus úton bejelenteni.

A nyilvántartásban az ágazati kollektív szerződések és a munkáltatók munkavállalói érdekképviseleti szerveivel kötött kollektív szerződéseinek hatályos szövegei is megtalálhatók.

Az ágazati kollektív szerződésben a szerződést kötő felek rendelkezhetnek úgy, hogy az ágazati kollektív szerződésben foglaltaktól a munkáltatók az egyedi kollektív szerződésben eltérhetnek-e egyáltalán és ha igen, akkor eltérhetnek-e a munkavállalók hátrányára is vagy csak a javukra.

Ez gyakran okoz problémát, mert az ágazati kollektív szerződések gyakran jobban megkötik a munkáltató kezét mint az Mt.

---