Koronavírus: itt az uniós csomag a munkanélküliség kezelésére Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a munkanélküliség szükséghelyzeti kockázatait mérséklő, ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközről (SURE), amelynek keretében a koronavírus-válság okán akár 100 milliárd euró  összegű kölcsön folyósítható kedvező feltételek mellett a tagállamoknak – közölte az uniós tanács kedden.

A koronavírus-járvány okozta válság gazdasági hatásainak enyhítését célzó támogatási csomag célja, hogy segítségével a munkavállalók megtarthassák munkahelyüket.

Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek február elseje óta, a válság miatt bevezetett nemzeti intézkedések következtében jelentkeztek. Ilyen például a csökkentett munkaidő rendszere és az ahhoz hasonló, egyebek között az önálló vállalkozóknak biztosított intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések.

Az uniós eszköz az eurócsoport által április 9-én elfogadott három, összesen 540 milliárd euró értékű biztonsági háló egyike, amelyet a munkahelyek, a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok támogatására hoztak létre. Az uniós vezetők április 23-án hagyták jóvá a megállapodást, és azt kérték, hogy a csomag június 1-jétől álljon rendelkezésre.

Az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági miniszterei videokonferenciájuk folyamán áttekintették továbbá a vállalkozások likviditás-támogatását célzó, az Európai Beruházási Bank 2 milliárd eurós garanciaalapjának működésével kapcsolatos vitákat is.

Az úgynevezett helyreállítási alappal kapcsolatban Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a hétfőn bejelentett francia-német 500 millió eurós javaslat a következő hosszú távú költségvetés részeként arányos az EU-t érintő gazdasági kihívással, és a bizottság figyelembe fogja venni, mielőtt jövő szerdán hivatalosan is bejelentik saját tervüket. Úgy fogalmazott, hogy a testület egy olyan eszközt fog bemutatni, amely erősíti az európai gazdaság helyreállítási és ellenálló képességét, valamint a befektetésekre és a strukturális reformokra is összpontosít.

„Nemcsak kiegészítő pénzre van szükségünk, hanem reformokra és vállalkozás-barátabb környezet megteremtésére is” – hangsúlyozta.

Az alelnök elmondta, hogy a helyreállítási alap nagy része 2021-ben lesz elérhető, de vizsgálják annak lehetőségét is, hogy egyes forrásokat már az idén is le lehessen hívni. Mindenesetre – tette hozzá – nagyon fontos hogy a következő EU-csúcson a tagállami vezetők minél előbb megállapodjanak az alapról.

Hétfőn 500 milliárd euró összegű helyreállítási alapot javasolt a német és a francia kormány a több éves pénzügyi keret részeként, amiből vissza nem térítendő támogatásokat juttatnának a koronavírus-járvány által leginkább sújtott tagállamoknak és régióknak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.