Kötelező szakmai gyakorlat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tekintettel arra, hogy szinte valamennyi felsőoktatási oklevél megszerzésének feltétele, hogy a hallgató szakmai gyakorlat keretében némi munkatapasztalatot is szerezzen, a hallgatók egyre gyakrabban keresik fel a foglalkoztatókat azzal, munkavégzésük alapján igazolják szakmai gyakorlatuk teljesítését. A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatók foglalkoztatására érvényes azonban néhány olyan speciális szabály, amelyre a hallgatót foglalkoztató munkáltatónak érdemes figyelemmel lennie.

Annak előfeltételeit, hogy a teljesített szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézmény felé igazolja, a foglalkoztató a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban Szakképzési rendelet) 4. § 5. pontja alapján azzal alapozhatja meg, ha a hallgató képzését szervező felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást, míg a hallgatóval hallgatói munkaszerződést köt. Az együttműködési megállapodásnak, illetve a hallgatói munkaszerződésnek a rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeket magában kell foglalnia [Szakképzési rendelet 16. § (1) bekezdés és 18. § (1) bekezdés]. Amennyiben a szakmai gyakorlat teljesítését iskolaszövetkezet az általa nyújtott külső szolgáltatásban való személyes közreműködés alapján szeretné igazolni, az iskolaszövetkezetnek és a külső szolgáltatás fogadójának meg kell egyezniük a szakmai gyakorlat feltételeinek közös biztosításáról, majd megállapodásukat öt napon belül meg kell küldeniük az Oktatási Hivatal részére [a szövetkezetekről szóló 2007. évi X. törvény (6) és (8) bekezdése].

A hallgató a közte és a munkáltató között létrejött hallgatói munkaszerződés alapján képzése részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretein belül végezhet munkát külső gyakorlóhelyen [a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Felsőoktatási tv.) 44. § (1) bekezdés]. A hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgató jogviszonyára a Felsőoktatási tv. 44. § (2) bekezdése alapján a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, a hallgatói munkaszerződés azonban az Mt. által megállapított foglalkoztatási feltételektől a hallgató előnyére eltérhet, az ott meghatározottaktól kedvezőbb körülményeket biztosíthat a hallgató számára. Ennek megfelelően a szakmai gyakorlaton résztvevő munkavállalónak az Mt.-ben meghatározottak szerint jár szabadság [Mt. 115-125. §], illetve betegszabadság [Mt. 126. §], munkaidő-beosztás közlése kapcsán ugyanúgy betartandók az Mt.-s határidők, valamint a jogviszony megszüntetése kapcsán is irányadók a törvényben leírtak. Ugyanakkor a Szakképzési rendelet felsorolja azokat az Mt.-s rendelkezéseket is, melyek a kötelező szakmai gyakorlat során nem alkalmazhatók, így a hallgató számára éjszakai munka, illetve rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a napi munkaidő nem haladhatja meg a napi 8 órát, legfeljebb egy hetes munkaidőkeret rendelhető el, a hallgató napi pihenőideje legalább 12 óra hosszú kell legyen, próbaidő nem köthető ki, illetve a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be [Szakképzési rendelet 17. § (3) bekezdés].

A kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően nem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 11. § (2) bekezdés b) pont 18. § (1) bekezdés]. Tekintettel arra, hogy táppénzre az a keresőképtelen jogosult, aki a Tbj. alapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére köteles, a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató keresőképtelensége esetén táppénzre nem jogosult [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 43. § (1) bekezdés].

A hallgatónak a hat hét egybefüggő időtartamot el nem érő szakmai gyakorlat keretén belül végzett munkájára tekintettel a munkáltató nem köteles díjazást fizetni, ugyanakkor természetesen erre a hallgatói munkaszerződésben leírtak alapján lehetősége van. Ha a szakmai gyakorlat tartama a hat hetet meghaladja, a hallgatónak kötelező fizetni. A díjazás mértékének a mindenkori minimálbér 65%-át el kell érnie [Felsőoktatási tv. 44. § (3) bekezdés a) pont].

A szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató díjazására a munkavállalók bére esetén irányadótól eltérő adófizetési kötelezettség vonatkozik. A hallgatónak kifizetett díjazás értékéből a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4.12.1. pontja alapján havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. A minimálbér 2019. január 1-től 149 000 Ft, órabér alkalmazása esetén 857 forint. Ha a munkavállaló hallgatói munkaszerződésének megfelelően 149 000 Ft-nál többet keres egy hónapban, díjazásának ezt az összeget meghaladó része már nem mentes a személyi jövedelemadó alól. A fent leírtak alapján, lévén a kötelező szakmai gyakorlaton résztvevő hallgató nem minősül biztosítottnak, egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és munkaerőpiaci járulék megfizetésére a hallgató nem köteles [Tbj. 18. § (1) bekezdés]. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pont szerint a munkáltató hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalójára tekintettel szociális hozzájárulási adó megfizetésére sem köteles. A munkáltatót terhelő szakképzési hozzájárulás teljesíthető alapképzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat megszervezésével is [szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény 5. § ca) pont].


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.