Kötelező szervízdíjat akarnak a szállodások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) kezdeményezi a magyarországi vendéglátó üzletekben a kötelező szervízdíj bevezetését, mértékére 8-15 százalékot javasolnak – közölte az MSZÉSZ az MTI megkeresésére szerdán.


A tájékoztatás szerint ez egy átfogó javaslatcsomag része, amelynek végső célja az ágazatra jellemző alacsony keresetek növelése, és ezzel a munkaerő megtartása, az ágazat fehérítése. 

A szövetség szerint az intézkedés mellett szól az is, hogy az éttermek jelentős hányada – nagyobb részt Budapesten – jelenleg is alkalmazza a szervízdíjat.

A javaslat szerint a szervízdíj felosztását a tulajdonos, üzemeltető, az ott dolgozók bevonásával, közösen határozza meg. Az üzlet belső megállapodásától függően ebből a felszolgálók mellett a konyhai, a segédszemélyzet is részesülhet, mindenki, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a vendég minőségi kiszolgálást kapjon. 

 

Az MSZÉSZ szerint a szervízdíj nagyban hozzájárulhat a keresetek növeléséhez, adózási szempontból könnyen ellenőrizhető. Ezt a tulajdonos nem tudja más célra felhasználni, profitként kivenni, a javaslat ezért a munkavállalók érdekeit szolgálja – hangsúlyozták, hozzátéve ugyanakkor, hogy a vendéglátó egységek tulajdonosai, üzemeltetői maguk dönthetnének a szervízdíj mértékéről az értékesítésüket befolyásoló különböző szempontok, adottságok, maga a termék, az üzlet profilja, sajátosságai alapján. 

A javaslat bevezetése esetén fontos, hogy a vendégek figyelmét felhívják a fizetendő szervízdíjra, annak mértékére az étlapon, a számlán, ahogy az jelenleg is a szabályozás kötelező eleme. A kötelező szervízdíj bevezetésének elsődleges célja a jövedelmek növelésével a minőségi személyzet megtartása, s ezzel a minőségi vendéglátás biztosítása a fogyasztók részére Magyarországon – húzta alá az MSZÉSZ.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Szomszédainknál erősít a piacvezető magyar HR-szolgáltató: felveszi a Prohuman nevet a szerb leánycég

Prohuman néven folytatja tevékenységét Szerbiában a CityScope HR-szolgáltató, amely tavaly került az immár 7 országban működő magyar tulajdonú cégcsoport irányítása alá. Tovább erősödik a Prohuman Szlovéniában is, ahol a két évtizedes szakmai tapasztalattal bíró Slavica Jerebet nevezték ki az ügyvezető igazgatói posztra. A 20 éves, több mint ezer ügyfelet kiszolgáló és mintegy 25 ezer embernek munkát adó Prohuman Group nem titkolt célja, hogy a hazai piacvezető és meghatározó régiós szerep után egész Kelet-Közép-Európa első számú HR-szolgáltatójává váljon.

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.