Már nem kell fél évig várni a túlórapénzre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bejárta a sajtót a közelmúltban a hír, hogy az egészségügyben akár fél évet is várniuk kell a dolgozóknak a túlórapénzükre, s a kórházak jogszerűen húzhatják el a kifizetést. Milyen jogszabályról van szó, s vajon még mindig fél évet kell-e várniuk a dolgozóknak – e kérdéseknek járt utána a munkajog.hu.


Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott – amint arról a munkajog.hu-n is beszámoltunk -, hogy előfordul, hogy késve fizetik ki a túlmunkákat. Van ugyanis egy jogszabályi rendelkezés, amely az intézményvezetőknek lehetőséget ad arra, hogy akár hat hónapig elhúzzák a kifizetést. Így a kórházak jogszerűen járnak el, ám nem várható el, hogy az egészségügyi dolgozók fél évet várjanak túlórapénzükre – mondta az államtitkár.

De miféle jogszabályi rendelkezésről van szó, s hogyan lehetséges, hogy a munkáltató jogszerűen nem fizeti ki hónap végén a túlórákat? 

A munkajog.hu kérdésére válaszul az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága két jogszabályi helyet is megjelölt. Az egyik a 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1),  amely arról szól, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.

A másik az új Mt. munkaidőkeretre vonatkozó része, amelyből kiderül, megszakítás nélküli tevékenységnél általában lehetséges a hathavi munkaidőkeret – ami alapesetben egyébként legfeljebb négyhavi lehetne. 

A válasz tehát röviden a munkaidőkeret. Azaz egy olyan jogszabályi lehetőség, amelyet a munkáltatók nem csak az egészségügyi ágazatban használnak.

A vonatkozó jogszabályrészek

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

12/A. §29 (1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

48. A munkaidőkeret

93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

(4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.

(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét

a) a megszakítás nélküli,

b) a több műszakos, valamint

c) az idényjellegű tevékenység keretében,

d) a készenléti jellegű, továbbá

e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.

Hat hónap helyett csak három

Az Emmi arról is írt válaszában, hogy az államtitkárság és az ágazati szakmai szervezetek  megállapodtak abban, hogy a jövőben a túlmunkák és túlórák nyilvántartását és dokumentálását is egységesítik és a jelenlegi 6 hónapos elszámolási időt 3 hónapra csökkentik.

Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy legfeljebb 3 hónapot kell várniuk az egészségügyi dolgozóknak a túlmunka kifizetésére.

Speciális munkaidő-szervezési módszer

Vajon mennyire jellemző, hogy munkaügyi konfliktus alakul ki a munkaidőkeret jelentette hosszabb elszámolási időszak miatt, mennyire érezhetik a munkaidőkeret intézményét magukra nézve hátrányosnak a munkavállalók?

A munkaidőkeret valóban azzal a hátránnyal jár a munkavállalók számára, hogy az esetleges túlóráik ellenértékét csak a keret végén számolják el nekik – válaszolta a munkajog.hu kérdésre Dr. Kártyás Gábor, az Opus Simplex Kft. munkajogásza.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Kártyás Gábor kifejtette: „minél hosszabb a keret, annál későbbre tolódhat ez az elszámolás. Például, ha egy féléves munkaidőkeretet alkalmazó cégnél az év eleje az erős időszak, és januárban-februárban akár 200-220 órát is dolgoznak a munkavállalók, az ezért járó ellenértéket csak nyáron, a keret végén kell kifizetni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy amíg a munkaidőkeret tart, addig a munkáltató a többlet órákat kiegyenlítheti arányosan kevesebb óra elrendelésével is. Az előző példában, ha májusban viszont csak 120 órára vannak beosztva a munkavállalók, úgy „eltűnik” a kereten felüli rendkívüli munkaidő. Nem a munkavállalókkal való kibabrálásról van tehát szó, hanem egy speciális munkaidő-szervezési módszerről, ami ingadozó munkaerő igénynél nagyon praktikus. Azt se felejtsük el, hogy ebben az esetben a munkavállaló a 120 órás hónapjában is megkapja a teljes munkabérét. Ahogy tehát nem nő a munkabér a „túlterhelt” hónapokban, nem is csökken az uborkaszezonok idején.” 

 

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott – amint arról a munkajog.hu-n is beszámoltunk -, hogy előfordul, hogy késve fizetik ki a túlmunkákat. Van ugyanis egy jogszabályi rendelkezés, amely az intézményvezetőknek lehetőséget ad arra, hogy akár hat hónapig elhúzzák a kifizetést. Így a kórházak jogszerűen járnak el, ám nem várható el, hogy az egészségügyi dolgozók fél évet várjanak túlórapénzükre – mondta az államtitkár.

De miféle jogszabályi rendelkezésről van szó, s hogyan lehetséges, hogy a munkáltató jogszerűen nem fizeti ki hónap végén a túlórákat? 

A munkajog.hu kérdésére válaszul az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága két jogszabályi helyet is megjelölt. Az egyik a 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1),  amely arról szól, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.

A másik az új Mt. munkaidőkeretre vonatkozó része, amelyből kiderül, megszakítás nélküli tevékenységnél általában lehetséges a hathavi munkaidőkeret – ami alapesetben egyébként legfeljebb négyhavi lehetne. 

A válasz tehát röviden a munkaidőkeret. Azaz egy olyan jogszabályi lehetőség, amelyet a munkáltatók nem csak az egészségügyi ágazatban használnak.

A vonatkozó jogszabályrészek

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről

12/A. §29 (1) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

48. A munkaidőkeret

93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.

(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.

(4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.

94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.

(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét

a) a megszakítás nélküli,

b) a több műszakos, valamint

c) az idényjellegű tevékenység keretében,

d) a készenléti jellegű, továbbá

e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben

foglalkoztatott munkavállaló esetében.

(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.

Hat hónap helyett csak három

Az Emmi arról is írt válaszában, hogy az államtitkárság és az ágazati szakmai szervezetek  megállapodtak abban, hogy a jövőben a túlmunkák és túlórák nyilvántartását és dokumentálását is egységesítik és a jelenlegi 6 hónapos elszámolási időt 3 hónapra csökkentik.

Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy legfeljebb 3 hónapot kell várniuk az egészségügyi dolgozóknak a túlmunka kifizetésére.

Speciális munkaidő-szervezési módszer

Vajon mennyire jellemző, hogy munkaügyi konfliktus alakul ki a munkaidőkeret jelentette hosszabb elszámolási időszak miatt, mennyire érezhetik a munkaidőkeret intézményét magukra nézve hátrányosnak a munkavállalók?

A munkaidőkeret valóban azzal a hátránnyal jár a munkavállalók számára, hogy az esetleges túlóráik ellenértékét csak a keret végén számolják el nekik – válaszolta a munkajog.hu kérdésre Dr. Kártyás Gábor, az Opus Simplex Kft. munkajogásza.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

Kártyás Gábor kifejtette: „minél hosszabb a keret, annál későbbre tolódhat ez az elszámolás. Például, ha egy féléves munkaidőkeretet alkalmazó cégnél az év eleje az erős időszak, és januárban-februárban akár 200-220 órát is dolgoznak a munkavállalók, az ezért járó ellenértéket csak nyáron, a keret végén kell kifizetni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy amíg a munkaidőkeret tart, addig a munkáltató a többlet órákat kiegyenlítheti arányosan kevesebb óra elrendelésével is. Az előző példában, ha májusban viszont csak 120 órára vannak beosztva a munkavállalók, úgy „eltűnik” a kereten felüli rendkívüli munkaidő. Nem a munkavállalókkal való kibabrálásról van tehát szó, hanem egy speciális munkaidő-szervezési módszerről, ami ingadozó munkaerő igénynél nagyon praktikus. Azt se felejtsük el, hogy ebben az esetben a munkavállaló a 120 órás hónapjában is megkapja a teljes munkabérét. Ahogy tehát nem nő a munkabér a „túlterhelt” hónapokban, nem is csökken az uborkaszezonok idején.” 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 5.

Álláskeresés nyáron? – Itt az idő a nézelődésre!

Bár nem ebben az időszakban a legszélesebb a kínálat a munkáltatói oldalon és lassul a kiválasztás folyamata is, de jellemzően nem húzzák le a rolót a vállalkozások. Igenis van esély álláskeresőként, bár szükség van egy kicsit több türelemre.

2024. július 3.

Profession.hu: beindult az alkalmi munkák szezonja

Beindult az alkalmi munkák szezonja, május második felétől látványosan nőttek az ilyen típusú megbízásokra toborzó álláshirdetések, amelyekben leggyakrabban egyebek mellett felszolgálót, pincért, sofőrt és futárt keresnek – közölte a Profession.hu kedden.

2024. július 3.

Képzési lehetőségekkel lehet megtartani a kifáradt munkavállalókat

A munkavállalók majdnem fele (45%) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk (62%) pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt. Mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi őket, és 28% akár váltana is munkahelyet egy éven belül – derül ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.