Még nem késő inflációkövető fizetésemelést kérni 2024-től


Év végére emelkedett az átlagkereset Magyarországon: a 2022. év végi mutatóhoz képest csak 14,1 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mégis sokan nem kaptak még idén inflációkövető béremelést. Mit tehetünk, hogy megkapjuk azt a fizetésemelést, ami járna?

Sokan nem kapták meg a bérkiegészítést, így romlott az életszínvonalukAkik az elmúlt két évben nem részesültek semmiféle bérkorrekcióban, napról napra azzal szembesülhetnek, hogy jóval kevesebbet ér a pénzük, ez pedig számukra komoly életszínvonal csökkenést jelent. Akiknek 2021 óta nem emelkedett a fizetésünk, jövőre 30-40%-os béremelést kellene kapnunk (ha alacsony lesz 2024-ben az infláció), hogy ugyanazon az életszínvonalon élhessenek, mint pár éve.Az olyan munkakörökben emelték fel gyorsan a béreket, amelyeknél jelentős munkaerőhiány tapasztalható, de rengeteg olyan szakma van, ahol hiába dolgoznak képzett, tapasztalt munkavállalók, nem kapták meg a béremelést idén. Még a magasan képzett, diplomával rendelkező munkaerő sem részesült megfelelő bérkorrekciót, a leglátványosabb a mérnökök, kutató tudósok, a kommunikációs szakemberek és a médiában dolgozók reálkeresetének csökkenése.Sütő Péter, a Lépés Magazin alapítója, az Álláskalauz rovat szakértője szerint mindenképpen érdemes megpróbálnunk az év végi munkahelyi teljesítményértékelések alkalmával szót ejtenünk a béremelésről. A szakember tanácsai a következők:– Ha huzamosabb ideig csökken az életszínvonalunk a fizetésünk elértéktelenedése miatt, belátható időn belül csökkenni fog a motivációnk és a produktivitásunk is, ha pedig még másodállást is kell vállalnunk, egészen biztos, hogy nem fogjuk tudni teljes odaadással elvégezni a főállásában a munkákat. Tehát a munkavállaló jogosan érvelhet azzal, hogy nem érzi magát megbecsültnek, hosszú távon pedig a munkáltató is jobban jár, ha az alkalmazottja elégedett és motivált.– Lényeges még, hogy ne úgy beszéljünk a fizetésemelésről, mint egy jutalomról vagy bónuszról, hiszen a pénz értéke hivatalosan is csökkent, míg az árak nőttek, így ez a béremelés természetes módon járna nekünk mint munkavállalónak.– Fontos az őszinte kommunikáció a bérekről: bátran mondjuk el, milyen hatással van az életünkre az árak növekedése, hogyan érint bennünket a mindennapokban, kitérhetünk a bankhitelünkre, az egészségügyi szolgáltatásokra vagy bármilyen meghatározó és nem kiiktatható költésgünkre, amit rendszeresen kell fizetni. Míg a szolgáltatások és a termékek ára folyamatosan nőtt, a bevételünk stagnált és kevesebbet ér.– Térjünk ki a kiegyensúlyozott, kiszámítható teljesítményünkre, amely nem ingott meg és nem volt hullámzó idén sem – így még egy okot aduk arra, hogy ne térjenek ki az emelés elől.– Ha olyan gazdasági helyzetben van a munkáltató, hogy nem tudja hirtelen megemelni a fizetésünket, akkor legyünk rugalmasak, kérjünk másféle juttatást, cafetériát vagy olyan munkaidő-kedvezményt, amit eddig nem kaptunk, például otthon végezhető munkára lehetőséget vagy flexibilis munkaidőt.Amennyiben az érvelésünk hatástalan, és nincs esély semmiféle bérkorrekcióra, akkor érdemes a munkaerőpiacon tájékozódni, hogy mennyit ér a tudásunk, munkánk, mert még az is lehet, hogy a kevés fizetés fog bennünket arra ösztönözni, hogy váltsunk, és így új, kedvezőbb karrierlehetőséghez jussunk.

Forrás: Lépés Magazin


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.