Mekkora a munkaerőhiány?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Élénk vita folyik a munkaerőhiány mértékéről és a lehetséges megoldásokról egyaránt. Összevont lapszemlénkben számokat és megoldási javaslatokat idézünk.

A munkaerőpiac problémái ma sokkal súlyosabbak, mint a válság előtt voltak – nyilatkozta a Népszabadságnak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Míg 1953-ban 206 ezer gyerek született, 1998-ban mindössze 124 ezer. Előbbi csoport tagjainak nagy része mostanában vonul nyugdíjba, utóbbiak pedig előbb-utóbb belépnek a munkaerőpiacra. Ez közel 50 ezerrel, a kivándorlás további 30-40 ezerrel csökkenti évente a hazai potenciális munkaerőbázist – idézett demográfiai adatokat Lakatos Péter.

A magyar gazdaságban korántsem általános a munkaerőhiány, az inkább egy-egy területet érint súlyosan. Ilyen az autóipar és a kereskedelem, az utóbbiban folyamatosan romlottak a dolgozók munkafeltételei – mondta a lapnak Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Úgy vélte: a válság éveiben közmunkára becsatornázott pénzt most másféle eszközökre kellene költeni, és nagy szükség volna valódi egyeztetéseken alapuló bértárgyalásokra az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között. A nyilvántartott álláskeresők létszáma 307 ezer fő, a közfoglalkoztatottaké pedig több mint 220 ezer – idézett még egy statisztikai adatot a kutató.

Próbálja ki a HR Jogtárat!
Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül. Regisztráció, részletek >>

A Magyar Nemzet is kiemelten foglalkozik szerdai számában a munkaerő-piaci helyzettel. A lap szerint a KSH legfrissebb jelentése nem támasztja alá, hogy a magyar gazdaságnak külföldi vendégmunkásokra volna szüksége. A KSH szerint ugyanis az idei első negyedévben a versenyszférában 36 ezer volt a betöltetlen álláshely, míg a költségvetési intézményeknél további 14 500. Ágazatokra lebontva a legtöbb üres állás a kereskedelemben, az autójavításban és adminisztratív területen volt. E szektorokban a betöltetlen státusok száma összességében megközelítette a 8000-et. Csaknem 3000 embert keresnek a kommunikációs szektorban, 2500-at járműgyártási, míg 2400-at szállítási és raktározási munkakörbe.

Rolek Ferenc, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) másik alelnöke a lapnak ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a KSH számai vélhetően nem tükrözik a valós helyzetet. Becsléseik szerint ugyanis 100, de akár 200 ezer üres álláshely is lehet a versenyszférában, ha beleszámoljuk azokat, amelyeket a munkaadók már meg sem hirdetnek. Sokan vélhetően így tesznek, mert tudják, úgysem találnak megfelelő embert.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, valójában 40-50 ezer körül lehet a betöltetlen álláshelyek száma, mert sok cég nem bajlódik a bejelentéssel, inkább megkeresi a piaci alapon működő munkaerő-közvetítőket.

---