Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint a 2017-es és a jelenlegi helyzet jelentősen különbözik, így a garantált bérminimum emeléséért nyújtandó kompenzációt is másképp kell számolni – olvasható a Világgazdaságban.
A minimálbér jövő évi 200 ezer forintos emeléséről hamar egyetértés alakult ki, de a 260 ezer forintos bérminimum szintjének meghatározását a vállalkozók a kormány által biztosított támogatások mértékétől tennék függővé – olvasható a Világgazdaságban megjelent véleménycikkben.
A 2022-es minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésről szóló tárgyalások során a vállalkozók legalább 5 százalékpontos munkáltatóiteher-csökkenést szeretnének kapni, mert érdemi különbséget nem lehet tenni a garantált bérminimum és a minimálbér-emelés aránya között, így 20 százalékos emelés lehet terítéken mind a két kategória esetében.
A jövőre 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimumnak valóban markáns munkaerőpiaci hatása lenne, amelyért cserébe a miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint a munkáltatókat kompenzáció illeti meg. Ennek mértéke azonban kérdéses, így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán kell majd eldőlniük a végső számoknak.
Összességében viszont úgy látja, hogy a 2017-es intézkedésekhez képes, az átlagbérre gyakorolt hatás – részben az infláció jelenlegi szintje miatt is – jelenleg más lenne, így a vállalkozók által kért 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél kisebb kompenzáció indokolt.
(Világgazdaság)
