Minimálbér és garantált bérminimum 2024-ben: ezek a legfontosabb tudnivalók
A munkavállaló akkor is a megemelt minimálbérre, garantált bérminimumra jogosult, ha a felek munkaszerződésüket nem módosították. Cikkünkben kitérünk a teljesítménybérezés, a részmunkaidő és a minimálbér viszonyára is.
A Kormány döntése értelmében 2023. december 1-jétől a minimálbér 15%-kal, a garantált bérminimum pedig 10%-kal emelkedett, vagyis az eddig 232 000 forint összegű havi minimálbér 266 800 forintra, míg a korábban 296 000 forintos havi garantált bérminimum mértéke 326 000 forintra nő.
A minimálbér alatt az a legkisebb összegű munkabér értendő, amit egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak mindenképpen meg kell kapnia munkavégzése ellenszolgáltatásaként a munkáltatótól. A munkaszerződés létrejöttéhez a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, az alapbér összegének pedig legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegét el kell érnie.
A kötelező legkisebb munkabértől meg kell különböztetni a garantált bérminimumot. A garantált bérminimum lényegét tekintve ugyanis egy magasabb összegű minimálbérként értelmezhető, amelyet a teljes munkaidő teljesítése esetén a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozó, és a megkívánt végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkavállaló számára kell megfizetnie a munkáltatónak. Így hiába bír egy adott munkavállaló középfokú – vagy akár felsőfokú – végzettséggel, ha a munkakör betöltéséhez nincs szükség középfokú végzettségre, nem jogosult garantált bérminimum megfizetésére (például egy pultos munkakörben dolgozó érettségivel rendelkező munkavállaló).
A Kormány minden évben rendeletben határoz a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegéről. A legutóbbi ilyen jogszabály a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Minimálbér kormányrendelet), mely alapján az alábbiak szerint alakul a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó, december 1-jétől hatályba lépett szabályozás.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazásakor 266 800 forint, hetibér alkalmazásakor 61 340 forint, napibér alkalmazásakor 12 270 forint, órabér alkalmazásakor pedig 1534 forint [Minimálbér kormányrendelet 2. § (1) bek.].
Ettől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum összege a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 326 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 950 forint, napibér alkalmazása esetén 14 990 forint, míg órabér alkalmazása esetén 1874 forint [Minimálbér kormányrendelet 2. § (2) bek.].
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének kötelező legkisebb összege 266 800 forint, a garantált bérminimum összege pedig 326 000 forint [Minimálbér kormányrendelet 2. § (3) bek.].
A fentiekben meghatározott, a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó összegek teljes munkaidőben történő munkavégzés esetén irányadók. Az Mt. 92. § (1) bekezdése szerint az általános teljes napi munkaidő nyolc óra, amitől azonban a felek megállapodásukkal eltérhetnek, kikötésre kerülhet nyolc óránál hosszabb és rövidebb teljes napi munkaidő is [Mt. 92. § (2) és (4) bek.]. Erre az esetre rendelkezik úgy a Minimálbér kormányrendelet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán rögzített órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál hosszabb, arányosan csökkentett mértékben, amennyiben pedig rövidebb, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni [Minimálbér kormányrendelet 2. § (4) bek.].
Az Mt. 92. § (5) bekezdése szerint a felek részmunkaidős foglalkoztatásról is megállapodhatnak egymással, ez esetben az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidő kerül kikötésre. A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló esetében a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, míg az órabértételt a korábbiakban már ismertetett összeggel kell figyelembe venni [Minimálbér kormányrendelet 2. § (5) bek.]. Ezért például a napi négy órában, részmunkaidő keretében foglalkoztatott munkavállaló havi alapbérének legalább a 133 400 forintot el kell érnie. A rész- és teljes munkaidős munkavállalóra irányadó legkisebb órabérben viszont nincs különbség.
Összefoglalva, ha a munkavállaló napi 6 órás rövidebb teljes napi munkaidőben kerül foglalkoztatásra, havibér esetén ugyanúgy legalább 266 800 forintra jogosult, mint a nyolc órában dolgozók. Ezzel szemben azonban a napi 6 óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára elég a havi minimálbér arányos részét, jelen példa kapcsán 200 100 Ft alapbért fizetni.
Gyakorlati kérdésként merülhet fel, hogy szükség van-e a munkaszerződés módosítására akkor, ha a felek korábban a szerződéskötéskori minimálbér összegét kötötték ki a munkavállaló alapbéreként. Tekintettel arra, hogy a minimálbér összegét jogszabály állapítja meg, a vonatkozó jogszabály tartalmi változásának hatására a munkaviszony a felek akaratától függetlenül, a törvény erejénél fogva változik meg. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló akkor is a megemelt minimálbérre, garantált bérminimumra jogosult, ha a felek munkaszerződésüket nem módosították. Ettől függetlenül a munkaviszonyban lévő felek kölcsönös jóhiszeműségének és tisztességének elvéből fakadóan, az esetlegesen felmerülő viták elkerülése és a szerződéses jó kapcsolat megőrzése érdekében javasolt azt a gyakorlatot követni, hogy a felek a munkaszerződés módosításával maguk is közbenjárnak a bekövetkezett változás érvényesülésében.
dr. Vincze Álmos
