Mit tehet a munkavállaló iskolabezáráskor? Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkajogi szabályozás több lehetőséget is biztosít a helyzet megoldására.

A köznevelési intézmények zárva tartása nyomán sok munkavállaló fog a munkáltatójához fordulni, hogy biztosítson neki lehetőséget gyermeke felügyeletére. A munkavállalók – a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve figyelembevételével – ezt akkor kérhetik, ha gyermeküket az intézményi bezárás érinti, a saját háztartásukban nevelt gyermek 18 éven aluli, és a kérelmező munkavállalón kívül a saját háztartásban nincsen olyan más cselekvőképes személy, aki a gyermek felügyeletét ellátja. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőinek összefoglalója arról, milyen lehetőségei vannak a szülőknek iskolabezárás esetén.

Mit tehet ilyenkor a munkáltató?

A Munka törvénykönyve szerint van lehetőség arra, hogy a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól abban a rendkívüli esetben, amennyiben különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt távol kell maradnia a munkahelyétől. A távollét okáról köteles a munkavállaló haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, megjelölve annak várható tartamát is. Ez azonban csak egy rövid távú megoldás lehet, hiszen ebben az esetben a távollét tartamára a munkavállaló nem jogosult díjazásra.

A munkajogi szabályok egyéb lehetőségeket is biztosítanak a távollétre

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői felhívják a figyelmet egy másik lehetőségre is: a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat az éves szabadság terhére szabadság kiadásáról. A kivett szabadnapokra a munkavállaló távolléti díjat kap. Ugyancsak megállapodhatnak rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad. Köthetnek a felek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodni a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum.

Cafeteria terhére fizetett szabadnapok vásárlása

Ha a munkáltató cafeteria rendszert tart fenn, úgy akár arra is van lehetőség, hogy az éves cafeteria terhére a munkavállaló rendkívüli fizetett szabadnapokat vásároljon. Ebben az esetben a felek meghatározzák, hogy mennyi az adott szabadnap „ára”, és a szabadnapok által felhasznált összeggel az éves cafeteria-keretet arányosan csökkentik. Amennyiben ezt a megoldást választják, úgy módosítani kell a cafeteria-szabályzatot, és egyértelműen szabályozni kell az igénylés és az elszámolás kérdéseit.

Praktikus megoldás az otthoni munkavégzés

A szakértők aláhúzzák: a távolléttel kapcsolatosan természetesen továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a munkáltató a gyermeket nevelő munkavállalóknak – a megfelelő technikai és jogi feltételek fennállása esetén – otthoni munkavégzést rendeljen el. Ekkor a munkavállaló gyermekét is tudja felügyelni, sőt még az eredeti szerződés szerinti bérét is megkapja. Ez nyilvánvalóan azoknál a munkavállalóknál lehet opció, ahol nem kell folyamatosan a gyermek felügyeletét biztosítani.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői szerint már kis létszámú érintett munkavállaló esetén is érdemes lehet újragondolni a részmunkaidős szabályok szélesebb körű alkalmazását a dolgozók körében, továbbá a munkaerő-kölcsönzés, illetve iskola- vagy nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás igénybevételét.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.